Alvás közben is dolgozik a koffein – ezt teszi az agyunkkal

A Montreali Egyetem kutatói kimutatták, hogy a koffein növeli az agyban a „jelkomplexitást” (vagyis az agyhullámok összetettségét), és közelebb tolja az agyat az úgynevezett kritikus állapothoz. Ez egyensúlyt jelent a rendezettség és a rugalmasság között, és úgy gondolják, hogy ez az agy leghatékonyabb állapota az információfeldolgozás, tanulás és döntéshozatal szempontjából.

Alvás közben azonban ez egyáltalán nem előnyös – sőt, minden bizonnyal megzavarja a pihenést. A kutatók szerint a koffein nemcsak ébren tart bennünket, hanem meg is változtatja az agyműködést: a tanulmány szerint a 20 és 27 év közötti fiatal felnőttek agya különösen érzékenyen reagált ezekre a hatásokra. A szakértők két éjszaka során EEG-vel vizsgálták 40 önkéntes agyműködését: az egyik éjszaka placebót, azaz hatóanyag nélküli kapszulát, a másik éjszaka pedig 200 mg koffeint kaptak (ez nagyjából 1-2 csésze kávénak felel meg). Az eredmények azt mutatták, hogy a koffein gyengítette az agy mély, pihentető alvásra jellemző lassú hullámait, különösen a nem-REM alvás fázisban – ez az a szakasz, amikor az agy feldolgozza a nap során szerzett emlékeket és regenerálódik. A kutatás egyik vezetője így fogalmazott:

Ráadásul úgy tűnik, hogy az életkor is számít. Az adenozin nevű molekula a nap folyamán fokozatosan felhalmozódik az agyban, ettől érezzük magunkat estére álmosnak, a koffein pedig az adenozin hatását blokkolja, ezáltal élénkít. Mivel a fiatalok agyában több az adenozin-receptor, ezért érzékenyebben reagálnak a koffeinre – nemcsak nappal, hanem éjszaka is, így az agyuk nem tud megfelelően megnyugodni, derül ki a Science Alert cikkéből.

A kutatók kiemelték, hogy mivel a koffein olyan pszichoaktív serkentőszer, amit szinte minden korosztály naponta fogyaszt különféle formákban – kávé, tea, üdítők, energiaitalok, csokoládé vagy gyógyszerek útján –, fontos, hogy megértsük, hogyan hat az agy működésére alvás közben, és hogyan változik ez az életkor előrehaladtával.