Forradalmi evolúciós felfedezés történt Argentínában
Ritkán érkezik olyan hír, amely szó szerint újraírja az emberiség korai történetét, most azonban épp ez történt. Kutatók ugyanis egy eddig ismeretlen, ősi emberi leszármazási ágat azonosítottak Argentínában, amely több mint nyolcezer éven át fennmaradt, szinte érintetlenül. A felfedezés amellett, hogy kiemelt jelentőségű, arra is rávilágít, hogy mennyire összetett módon zajlott a dél-amerikai földrész benépesülése.
Dél-Amerika déli csúcsa a modern ember vándorlásának egyik legvégső állomása volt. Amikor őseink Afrika felől fokozatosan elfoglalták a Föld minden zugát, ez a vidék számított az utolsó határnak. Eddig a legrégebbi, biztos emberi jelenlétet igazoló lelőhely az argentin pampákon, Arroyo Secóban feküdt – nagyjából 14 ezer éves maradványokkal.
A korai népességről azonban meglepően keveset tudtunk. Ennek főként az lehet az oka, hogy az ősi dél-amerikai DNS-kutatások sokáig messze elmaradtak az európai és ázsiai vizsgálatoktól.
A november elején publikált tanulmány több mint 238, akár tízezer éves maradvány genetikai elemzésével dolgozott, és tízszeresére növelte a közép-déli régióból származó minták számát. A kutatók összevetették ezeket további 588 őslakos ember DNS-ével, végül pedig az egypontos nukleotid-polimorfizmusok – a genom apró, de árulkodó különbségei – alapján körvonalazódott egy eddig ismeretlen vonal.
– fogalmazott Javier Maravall López, a Harvard Egyetem kutatója, aki szerint olyan, mintha az egykori települések szigetszerűen léteztek volna egymás mellett, alig keveredve egymással.
A tanulmány továbbá arra jutott, hogy ez a népesség nagyjából 3300 évvel ezelőtt terjeszkedhetett dél felé, ahol később fokozatosan összeolvadt a pampák közösségeivel – domináns genetikai örökséget hagyva maga után. Bár kapcsolatba kerültek más csoportokkal, a vizsgálatok szerint mégis ritkán házasodtak saját közösségükön kívül, amely tovább erősítette genetikai sajátosságaikat.
Olvasd el ezt is!