Új kutatás ad választ a perui Andok legkülönösebb régészeti rejtélyére

A perui Andokban, a Csendes-óceán partvidékéhez közel fekvő Monte Sierpe (magyarul Kígyó-hegy) oldalában több mint 5200 ember által vájt mélyedés sorakozik szabályos mintázatban. Az 1930-as években felfedezett formációról régóta vitatkoznak a kutatók – egyesek vízgyűjtő rendszernek, mások védelmi célú szerkezetnek vagy rituális helyszínnek tartották. A legújabb, dróntechnológiával és pollenanalízissel végzett vizsgálat azonban új fényben világítja meg a rejtélyt.

Az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a lyukak szabályos blokkokba rendeződnek, mintha egy ősi könyvelési táblát látnánk. A kutatók szerint ez nem véletlen: az elrendezés hasonlít az inkák khipu nevű, csomózott zsinóros számolási módszeréhez. A talajmintákban kukorica és sásvirág pollenmaradványait találták, amelyek nem kerülhettek oda természetes úton – ez pedig arra utal, hogy az emberek árucserére, adóbeszedésre vagy tárolásra használták a mélyedéseket, amelyeket kosarakban elhelyezett terményekkel töltöttek meg.

A terület a 11–14. században a Chincha Királyság fennhatósága alatt állt, amely a kor egyik legfontosabb kereskedelmi hatalma volt az Andokban. A 15. században, az inkák hódítása után a Monte Sierpe feltehetően adógyűjtő helyszínként szolgált, ahol a környező falvak felajánlásait rendszerezték. A kutatók szerint a mélyedések különböző számban való csoportosítása akár a települések eltérő adószintjeit is jelezhette.

A felfedezés nemcsak az andoki civilizációk gazdasági működését segít jobban megérteni, hanem azt is, hogyan alakították át a korabeli emberek a tájat a kereskedelmi együttműködés érdekében. A Monte Sierpe így az egyik legkülönösebb és legbeszédesebb emléke annak, miként működött egy civilizáció, amely a számok és az árucsere révén szervezte saját világát.

(Forrás: Live Science)