A neandervölgyi DNS még ma is hatással van az egészségünkre
Több tízezer év telt el azóta, hogy a modern ember először találkozott Eurázsiában a neandervölgyiekkel, ám ezek a rövid, de sorsfordító találkozások máig nyomot hagytak rajtunk. A két emberfaj együttélése során keveredett is, és ennek genetikai öröksége ma is jelen van emberek milliárdjainak szervezetében. A neandervölgyi gének nem pusztán történelmi érdekességek: hatással lehetnek a külsőnkre, az immunrendszerünkre, sőt bizonyos betegségek kockázatára is.
A kutatók szerint a modern emberek ősei nagyjából 75–250 ezer évvel ezelőtt hagyták el Afrikát, és Eurázsiában találkoztak a neandervölgyiekkel, akik ekkor már hosszú ideje alkalmazkodtak a hidegebb, északi környezethez. A két csoport többször is keveredett, és ezekből a kapcsolatokból származó gének egy része beépült a mai ember genetikai állományába. Napjainkban az Afrikán kívül élő emberek genomjának átlagosan körülbelül 2 százaléka neandervölgyi eredetű, de bizonyos területeken ez az arány jóval magasabb lehet – írja a Live Science.
A kutatások szerint számos neandervölgyi gén segítette az őseink túlélését, ezért ezek megmaradtak és továbböröklődtek. Ilyen hatás például a bőr és a haj biológiájában figyelhető meg. Európában ma is sokan hordoznak olyan neandervölgyi génváltozatokat, amelyek a bőrszínt befolyásolják, illetve szerepet játszanak abban, hogyan reagál a bőr az UV-sugárzásra. Ezek a változások segíthettek az északi, napfényben szegényebb területeken élő embereknek abban, hogy elegendő D-vitamint termeljenek, miközben alkalmazkodtak a gyengébb napsugárzáshoz. A hideghez való alkalmazkodás más területeken is megjelenhetett. Egyes kutatások szerint a modern emberek bizonyos arcvonásokat, például a magasabb orrformát is a neandervölgyi géneknek köszönhetik. Ez segíthetett abban, hogy a hideg levegő felmelegedjen, mielőtt a tüdőbe jutott volna.
A neandervölgyi örökség a biológiai folyamatainkra is hatással lehet. Egyes génváltozatok befolyásolják a cirkadián ritmust, vagyis a szervezet belső óráját, amely az alvás-ébrenlét ciklusát, az anyagcserét és a testhőmérsékletet is szabályozza. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az emberek jobban alkalmazkodjanak az északi területeken a nappalok évszakonként változó hosszához.
Talán a legfontosabb örökség az immunrendszer működésében érhető tetten. A neandervölgyiek hosszú időn át küzdöttek az eurázsiai kórokozókkal, így génjeik egy része már „felkészítette” az immunrendszert ezek ellen. Amikor a modern emberek örökölték ezeket a változatokat, gyors előnyhöz jutottak az új környezetben. Egyes neandervölgyi gének ma is szerepet játszanak az olyan vírusok elleni védekezésben, mint az influenza vagy a hepatitis C.
Ennek azonban ára is van. Ugyanezek az immunrendszert erősítő gének hajlamosíthatnak allergiás és autoimmun betegségekre, például pajzsmirigy-túlműködésre vagy ízületi gyulladásra. Más neandervölgyi eredetű gének kapcsolatba hozhatók hangulatzavarokkal, depresszióval vagy nikotinfüggőséggel. Egyes genetikai változatok a COVID–19 súlyosabb lefolyásának kockázatát is növelhették, miközben más, szintén neandervölgyi eredetű gének épp védelmet jelenthettek.
A kutatók hangsúlyozzák: nem lehet egyetlen betegséget vagy tulajdonságot egyszerűen „a neandervölgyiekre fogni”. Az egészségünket és a betegségek kialakulását sok száz gén és számtalan környezeti tényező együtt alakítja. A neandervölgyi DNS inkább egy összetett örökség része, amely egyszerre adott előnyöket és hozott magával új kockázatokat.
Olvasd el ezt is!