A neandervölgyiek valójában mégsem haltak ki?
A neandervölgyiek eltűnésének történetét évtizedek óta úgy ismeri a tudomány, mint egy teljes kihalási folyamatot, pedig egy friss kutatás szerint korántsem biztos, hogy ez valóban így történt. A legújabb elemzés azt vizsgálja, mi történhetett volna akkor, ha a neandervölgyi közösségek nem hirtelen tűnnek el, hanem fokozatosan beleolvadnak egy náluk jóval népesebb embercsoportba – a Homo sapiensbe.
A kutatást jegyző tudósok olyan matematikai modellt készítettek, amely azt a forgatókönyvet vizsgálja, amikor két, egymással rendszeresen érintkező népesség hosszú időn keresztül keveredik. A számítások szerint ez a folyamat akár 10-30 ezer év alatt teljes genetikai beolvadást eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy a neandervölgyiek nem egy csapásra „tűntek el”, hanem génjeik lassan beleolvadtak a modernebb, gyorsabban szaporodó embercsoportokba. A szerzők szerint ez a modell egyszerű felépítésű, de jól magyarázza azt a mintázatot, amelyet a neandervölgyiek eltűnésével kapcsolatban ismerünk.
A kutatás alapjául szolgáló elképzelés ma már nem számít meglepőnek: a genomvizsgálatok és a különböző régészeti leletek egyértelműen azt mutatják, hogy a két embercsoport Eurázsia-szerte hosszú időn át érintkezett egymással. A mai, nem afrikai származású populációk génállományának körülbelül 1-4 százaléka neandervölgyi eredetű, ami azt jelzi, hogy az egykori keveredés valós és jelentős volt.
A neandervölgyiek eltűnésének pontos okát továbbra sem ismerjük, de a szakértők több tényezőt is lehetségesnek tartanak. A környezeti változások, a genetikai sokféleség csökkenése és a Homo sapiens megjelenésével járó versenyhelyzet mind szerepet játszhattak. A most bemutatott modell nem zárja ki ezeket a tényezőket, ugyanakkor azt is figyelembe veszi, hogy a keveredés önmagában is képes volt meghatározó módon alakítani a neandervölgyiek sorsát. A kutatók még úgy is jelentős genetikai összeolvadást mutattak ki, hogy a modellben feltételezték: a neandervölgyiek génjei nem jelentettek előnyt a Homo sapiens számára.
A számítások a szaporodási mintázatokat is figyelembe vették. A modell a modern vadászó-gyűjtögető csoportok születési arányaival dolgozott, így próbálta felmérni, milyen gyorsan olvadhattak be kisebb neandervölgyi közösségek egy náluk sokkal nagyobb populációba. Az eredmények összhangban állnak a régészeti feltárásokkal, amelyek szerint
A ScienceAlert által idézett kutatók, Giulia Lin és Simone Fattorini felhívják a figyelmet arra is, hogy a Homo sapiens jóval korábban kezdhetett megjelenni Európában, mint azt korábban feltételezték. A kontinensre érkező, egymást követő három-négy bevándorlási hullám idővel teljesen „elnyelte” az ott élő neandervölgyi csoportokat. Egyes kutatók ezért már nem két különálló fajként tekintenek a Homo sapiensre és a neandervölgyiekre, hanem ugyanannak az emberi törzsnek különböző, egymással kompatibilis populációiként.
Olvasd el ezt is!