
Mitől lesz valaki nyitott, lelkiismeretes, barátságos vagy éppen extrovertált? Régóta tudjuk, hogy génjeinknek is van szerepük személyiségünk kialakulásában, egy minden eddiginél nagyobb genetikai vizsgálat azonban most megmutatta, mekkora lehet valójában ez a hatás. Az…
2026. szeptember 6. ● Kovács Emese
Hiába a DNS: nem az határozza meg leginkább, milyen emberek…
Kovács Emese

A lajhárok lassú mozgása a biológusokat és az átlagembereket is régóta foglalkoztatja. Könnyen felmerülhet a kérdés, hogyan tudnak túlélni a vadonban olyan állatok, amelyek közel sem nevezhetők gyorsnak. Egy új genetikai kutatás szerint különös DNS-szakaszok is szerepet játszhattak abban, hogy…

Először sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a csernobili atomkatasztrófa után ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók genetikai sérülései kimutatható nyomot hagytak a következő generáció DNS-ében is. Egy friss kutatás szerint a sugárzás okozta…

Leonardo da Vinci zsenialitását évszázadok óta próbáljuk megfejteni vázlatokon, festményeken és kódexeken keresztül. Most azonban a művészettörténet egészen új irányt vett: kutatók szerint biológiai nyomokat, köztük DNS-fragmentumokat sikerült azonosítani egy…

Több tízezer év telt el azóta, hogy a modern ember először találkozott Eurázsiában a neandervölgyiekkel, ám ezek a rövid, de sorsfordító találkozások máig nyomot hagytak rajtunk. A két emberfaj együttélése során keveredett is, és ennek genetikai…
2026. január 6. ● Turi Dániel
A neandervölgyi DNS még ma is hatással van az egészségünkre
Turi Dániel

Nincs menekvés az idő múlása elől, mégis léteznek olyan kivételes emberek, akik mintha képesek lennének késleltetni az elkerülhetetlent. A 110 éves kort betöltő szupercentenáriusok közé tartozott Maria Branyas is, akinek rendkívüli élettartamát most tudományos…
2026. január 4. ● Hamu és Gyémánt
Megvizsgálták a 117 éves nő DNS-ét, hogy rájöjjenek a…
Hamu és Gyémánt

Egy új, csaknem 2500 mitokondriális DNS-mintát elemző kutatás szerint a legelső emberek körülbelül 60 000 éve érkeztek meg a mai Ausztrália területére – méghozzá két külön útvonalon. Az eredmények nemcsak az érkezés időpontját tolják vissza a korábbi…
2025. december 6. ● Hamu és Gyémánt
DNS-vizsgálatok szerint sokkal korábban benépesült…
Hamu és Gyémánt

A világ leghosszabb életű emlőse, a grönlandi bálna akár kétszáz évig is élhet – így nem csoda, hogy a tudósok szerint ez a faj segíthet jobban megérteni az emberi öregedés egyik kulcsát. A kutatók a bálna sejtjeinek különleges tulajdonságait vizsgálva olyan…
2025. november 4. ● Hamu és Gyémánt
A 200 évig élő grönlandi bálnák segíthetnek lelassítani az…
Hamu és Gyémánt

A neandervölgyiek újra köztünk járhatnak – legalábbis elméletben. A genetikai kutatások elképesztő ütemben fejlődnek, és a tudósok egy része már nem is tartja lehetetlennek, hogy a következő húsz évben megszülessen az első, teljesen rekonstruált neandervölgyi ember.
2025. október 30. ● Turi Dániel
A tudomány 20 éven belül képes lesz a neandervölgyi ember…
Turi Dániel

Az idő múlását senki sem kerülheti el, ám a szupercentenáriusok – azok, akik megérik a 110. születésnapjukat – különös képességgel rendelkeznek: késleltetni tudják az elkerülhetetlent.
2025. szeptember 28. ● Hamu és Gyémánt
117 éves nő DNS-e adhat választ a hosszú élet titkára
Hamu és Gyémánt

A iusztinianoszi pestis az utóbbi évezredek egyik legsúlyosabb járványaként vonult be a történelemkönyvekbe: a 6. század közepén robbant ki, és évszázadokon át tartó pusztítást hagyott maga után. A betegség a Bizánci Birodalom területén több millió ember életét követelte, alapvetően átalakítva…

A csokoládé ízét általában a kakaóbab származási helyének tulajdonítják, azonban egy nemzetközi kutatócsoport most azt állítja: a különbséget valójában a fermentálás során jelen lévő mikrobák okozzák, egyes ültetvényeken ugyanis olyan mikroorganizmus-közösségek alakulnak ki, amelyek jelentős…
2025. augusztus 25. ● Hamu és Gyémánt
Tudósok DNS-dekódolással készítették el a legtökéletesebb…
Hamu és Gyémánt