Fogakból derítették ki tudósok, mi okozta a legelső világjárványt

A járvány először Egyiptomban, Pelusiumban ütötte fel a fejét 541-ben, majd villámgyorsan terjedt el a Földközi-tenger keleti térségében. Hosszú távú hatásai drámaiak voltak: a Bizánci Birodalom közigazgatása és gazdasága teljesen megbénult, ami hozzájárult új hatalmak felemelkedéséhez, és alapvetően megváltoztatta Európa geopolitikai térképét. Mindössze 320 kilométerre feküdt Pelusiumtól az a Jerash, amely akkoriban az egyik legfontosabb kereskedelmi központnak számított a térségben. Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég éppen itt bukkant bizonyítékra a kórral kapcsolatban. A mai Jordánia területén fekvő városkához tartozó, néhai római lóversenypálya alatti sírkamrákban találtak ugyanis pár fogmaradványt, amelyekből sikeresen kinyertek olyan genetikai anyagokat, amelyek választ adhatnak számos kérdésre.

A kutatók szerint a genetikai azonosság azt jelzi, hogy a főként a tüdőt támadó betegség robbanásszerűen terjedt – ez összhangban áll azokkal a korabeli beszámolókkal, amelyek tömeges halálozásról szólnak. A genetikai elemzés továbbá arra is rámutatott, hogy a pestis nem egyetlen ősi törzsből indult ki, hanem évszázadokon át többször visszatért az állatpopulációkban, majd újabb és újabb hullámokban ütötte fel fejét – egészen 750-ig. Az Interesting Engineering meg is jegyzi, hogy mindez éles különbséget mutat például a 2020-ban kirobbant koronavírus-világjárványhoz képest, amely egyetlen átterjedési eseményből indult, és elsősorban emberről emberre terjedt tovább.