Az 5 legpusztítóbb járvány, ami örökre megváltoztatta a világot

​​Iusztinianoszi pestis – 541-549 – 25 millió áldozat

Annak ellenére, hogy a maláriafertőzések megjelenésének első bizonyítékai nagyjából 30 millió évesek, a Bizánci Birodalmat megtizedelő Iusztinianoszi pestisjárvány az első, amiről több írásos feljegyzés is fennmaradt. Szakértők szerint a hatodik században pusztító járvány Európa akkori lakosságának nagyjából felével végzett.

Ezt is olvasd el! Veszélyes felfedezés: 1700 ismeretlen vírust találtak jégbe fagyva

A iusztinanoszi pestis egy olyan bubópestis-szerű járvány volt, amely a Bizánci Birodalmat és a Földközi-tenger partmenti városait sújtotta, és a pár éven át tartó rémuralma alatt akár 25 millió embert is megölt.

Általánosan a bubópestis első dokumentált előfordulásaként tartják számon, amely mély nyomot hagyott a világ történetében, mivel a Földközi-tenger keleti térségének lakosságának közel egynegyedét elpusztította, és súlyosan megrendítette Konstantinápoly városát, ahol a járvány csúcspontján napi 5000 ember halálát is okozta, és végül a város lakosságának 40%-át elpusztította.

​Bubópestis – 1346-1353 – 75-200 millió áldozat

A bubópestis főleg partmenti városokban terjedt el, köszönhetően a hajókon utazó patkányoknak

A „fekete halál” – sokan csak így emlegetik a középkor és az emberiség történetének lenagyobb járványát, amely során a becslések szerint legalább 75 millió ember vesztette életét. Más számítások szerint azonban az alig pár évig tartó pusztító fertőzés közel 200 millió ember életét követelte. A szakértők szerint a kór Ázsiából eredt, és valószínűleg a kereskedelmi hajókon élő patkányokon található bolhák révén jutott el más kontinensekre.

Tekintve, hogy a kikötők akkoriban a legnagyobb városiasodott központok voltak, így ideális környezetet biztosítottak a patkányok és bolhák elszaporodásához. Ennek következtében a fertőzést okozó baktérium akadálytalanul terjedhetett és juthatott el három kontinensre is.

A helyzeten ráadásul az sem segített, hogy a korabeli pápa, IX. Gergely rendkívül babonás volt és úgy hitte: a macskák az ördög szülöttjei, épp ezért rendeletben szólított fel az elpusztításukra. Sokak szerint ez a döntés hozzájárult a vírus gyors terjedéséhez, ugyanis megtizedelték a patkányok természetes ellenségeit.

​A harmadik kolerajárvány – 1852-1860 – 1 millió áldozat

Az indiai kolerafertőzésekről szóló első írásos emlékek a negyedik századból származnak, de a betegség minden bizonnyal már jóval ezelőtt jelen volt az emberiség mindennapjaiban. A kolera – sok egyéb fertőzéssel ellentétben – elsősorban szennyezett vízzel, széklettel és egyéb váladékokkal képes terjedni, emiatt pedig rendkívül nehéz kordában tartani.

A történelem során összesen hét olyan pandémiáról tudunk, melyet a kolera okozott, de egyik sem volt annyira pusztító, mint a harmadik, mely során rendkívül rövid idő alatt legalább 1 millió ember vesztette életét.

Ez is érdekelhet! Egy csók is elég volt a halálhoz az ősemberek között

Akárcsak az első és a második járvány, ez is Indiából indult ki és a Gangesz-delta vidékéről terjedt tovább Ázsiába, Európába, Észak-Amerikába és Afrikába. John Snow brit orvos, miközben London egy szegényebb negyedében dolgozott, nyomon követte a kolerás eseteket, és végül sikerült azonosítania a fertőzött vizet mint a betegség terjedésének forrását. Felfedezésével egy időben, 1854-ben azonban a járvány elérte csúcspontját, és csak Nagy-Britanniában 23 000 ember vesztette életét.

Spanyolnátha – 1918-1920 – 20-50 millió áldozat

1918 és 1920 között egy rendkívül halálos influenzajárvány söpört végig a világon, a Föld lakosságának több mint egyharmadát megfertőzve, és 20–50 millió ember életét követelve.

A spanyolnáthának is nevezett kórnak, köszönhetően a gyors terjedésének és az orvostudomány hiányosságainak, sikerült kipusztítani az akkori emberiség közel egyharmadát.

Az 1918-as pandémiában megfertőződött 500 millió ember között a halálozási arány 10–20% között mozgott, de az igazán pusztító első 25 hétben hetente halt meg egymillió ember a betegség miatt. Sokak szerint a spanyolnátha és a madáinfluenza között egyértelmű összefüggés mutatható ki: mindkettőt madarak terjesztették, ráadásul a két vírus állománya között mindössze egyetlen aminosavnyi különbséget találtak a kutatók.

Ami az 1918-as influenzajárványt megkülönböztette a korábbi kitörésektől, az az áldozatok összetétele volt: míg az influenza korábban főként gyermekeket, időseket vagy már legyengült betegeket sújtott,

ez a változat az életerős, teljesen egészséges fiatal felnőtteket is megtizedelte, miközben a gyermekeket és a gyengébb immunrendszerűeket gyakran életben hagyta.

AIDS/HIV-fertőzés – 1981 – 36 millió áldozat

A modern világ egyik legpusztítóbb és sokáig megállíthatatlannak tűnő járványa egyértelműen a HIV-fertőzéshez köthető. Az 1976-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban először azonosított vírus viszonylag gyorsan vált a világot félelemben tartó, globális pandémiává és

1981 óta több mint 36 millió ember életét követelte.

Jelenleg 31 és 35 millió között van azok száma, akik HIV-vel élnek, és ezek túlnyomó többsége Szaharától délre fekvő afrikai országokban található, ahol a lakosság 5%-a fertőzött: ez nagyjából 21 millió embert jelent.

Még több érdekesség! Veszélyben a pingvinek: az Antarktiszon is megjelent a madárinfluenza

Ahogy az orvostudomány egyre jobban megismerte a betegséget, új kezelések is kifejlesztésre kerültek, amelyek lehetővé tették, hogy a HIV sokkal kezelhetőbbé váljon, és ma már a legtöbb fertőzött képes teljesértékű életet élni.

A megfelelő kezelések, gyógyszerek és a prevenció miatt 2005 és 2012 között az éves globális HIV/AIDS-halálozás 2,2 millióról 1,6 millióra csökkent.