DNS-mutációkat találtak az egykori csernobili dolgozók gyerekeinél
Először sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a csernobili atomkatasztrófa után ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók genetikai sérülései kimutatható nyomot hagytak a következő generáció DNS-ében is. Egy friss kutatás szerint a sugárzás okozta károsodás speciális mutációk formájában jelent meg az érintettek gyermekeinél.
A vizsgálatot egy német kutatócsoport vezette a University of Bonn szakembereinek irányításával. A kutatók ezúttal nem egyszerűen új mutációkat kerestek, hanem úgynevezett csoportos de novo mutációkat. Ezek olyan, egymáshoz közeli genetikai elváltozások, amelyek a gyerekek DNS-ében jelennek meg, de a szülők génállományában nem voltak kimutathatók. A magyarázat szerint ezek a mintázatok a sugárzás miatt bekövetkező DNS-törésekhez köthetők – írja a ScienceAlert.
A tanulmány 130 csernobili kármentesítő munkás gyermekének teljes genomját elemezte, emellett 110 olyan német radarüzemeltető utódait is bevonták, akik feltételezhetően alacsony dózisú sugárzásnak voltak kitéve. Kontrollcsoportként 1275 olyan gyermeket vizsgáltak, akiknek szülei nem kerültek kapcsolatba sugárzással. Az eredmények szerint a csernobili csoportban átlagosan 2,65 csoportos mutáció jutott egy gyermekre, míg a másik csoportban ez az érték 1,48 volt. A kontrollcsoport esetében mindössze 0,88 mutációt találtak gyermekenként.
A kutatók szerint, bár az adatok pontatlansága miatt ezek az értékek felülbecsültek lehetnek, a statisztikai korrekciók után is egyértelmű különbség maradt a csoportok között. Ráadásul összefüggést találtak a szülőket ért sugárdózis és a gyermekeknél megjelenő mutációk száma között. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy az ionizáló sugárzás reaktív oxigénmolekulákat hoz létre, amelyek képesek megrongálni a DNS-láncokat.
A kutatás egyik fontos megállapítása ugyanakkor megnyugtató. A vizsgált gyermekeknél nem mutattak ki megnövekedett betegségi kockázatot. Ennek oka részben az, hogy a mutációk nagy része nem kódoló DNS-szakaszokon jelent meg, vagyis nem érintette közvetlenül a fehérjéket meghatározó géneket. A szerzők szerint a genetikai elváltozások egészségügyi hatása így minimális.
Összehasonlításképp a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősebb apák által átadott mutációk száma és az ezekhez kapcsolódó kockázat nagyobb lehet, mint az ebben a vizsgálatban kimutatott sugárzási hatás. A tanulmány ugyanakkor elismeri saját korlátait is. A sugárterhelés pontos mértékét csak történeti adatok és régi mérőeszközök alapján lehetett megbecsülni, és a részvétel önkéntes volt, ami torzíthatta a mintát.
Olvasd el ezt is!