
Hirosima, Nagaszaki és Csernobil neve egyaránt összeforrt a nukleáris pusztítással, a következmények mégis egészen másképp alakultak. A két japán város ma újra sűrűn lakott, Csernobil környéke viszont évtizedekkel a baleset után is elhagyatott. De vajon miért…
2026. augusztus 8. ● Tóth Emma
Ezért lakható ma Hirosima és Nagaszaki, miközben Csernobil…
Tóth Emma

Csernobil neve évtizedek óta a nukleáris katasztrófa szinonimája, a tiltott zónában mégis különös természeti folyamatok zajlanak. Ahol az állandó emberi jelenlét szinte teljesen megszűnt, ott ma vadlovak, jávorszarvasok, hiúzok, farkasok és szarvasok járják az elhagyatott tájat.
2026. május 24. ● Oláh-Bebesi Borbála
Emberek nélküli paradicsommá vált Csernobil tiltott zónája…
Oláh-Bebesi Borbála

Negyven év telt el azóta, hogy 1986 áprilisában felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es blokkja, és a történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája örökre megváltoztatta az atomenergiáról alkotott képet. A robbanást követő napokban a szovjet vezetés…
2026. április 27. ● Turi Dániel
Csernobil árnyéka: a katasztrófa, amely ma is alakítja az…
Turi Dániel

Április 26-án volt negyven éve, hogy bekövetkezett a csernobili katasztrófa, amely máig a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének számít. Az évforduló kapcsán újra sok szó esik a robbanásról, a sugárzásról és az elhagyott…
2026. április 26. ● Turi Dániel
6 megrázó részlet a csernobili katasztrófáról, amit ritkán…
Turi Dániel

A csernobili katasztrófa óta az élet egyes formái egészen meglepő módon alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez. Erre jó példa egy különös fekete gomba, a Cladosporium sphaerospermum, amely az ionizáló sugárzást egyenesen energiává…

Először sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a csernobili atomkatasztrófa után ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók genetikai sérülései kimutatható nyomot hagytak a következő generáció DNS-ében is. Egy friss kutatás szerint a sugárzás okozta…
