Meghökkentő mutáció alakult ki egy csernobili gombafajnál

A csernobili atomerőmű 1986-os robbanása után a lezárt zónában maradt élőlények nemcsak túléltek, de alkalmazkodtak és látszólag fejlődtek is. A Cladosporium sphaerospermum gomba esete különösen figyelemre méltó, mivel az épület romjainak falain él, a legradioaktívabb területen. Pigmentje, a melanin lehetővé teszi, hogy a gomba az ionizáló sugárzást energiává alakítsa, hasonlóan a növények fotoszintéziséhez. Ezt a kutatók radioszintézisnek nevezik.

A gomba viselkedése már az 1990-es évek végén felkeltette a tudósok érdeklődését, amikor Nelli Zhdanova mikrobiológus és csapata 37 gombafajt dokumentált a zónán belül. Ezek közül több is sötét színű volt, valamint melanint is találtak bennük.

Később más kutatók arra is rájöttek, hogy az ionizáló sugárzás nem árt a gombának, sőt, bizonyos esetekben a növekedésüket is elősegíti. Ahogy a ScienceAlert cikkében is olvasható, a pigmentnek kettős szerepe van: egyfajta védőpajzsként működik, így a gomba ellen tud állni a sugárzás káros hatásaival szemben, illetve közben energiát is előállít belőle.

Egy 2008-as tanulmány rámutatott, hogy a gomba a fotoszintézishez hasonló biológiai úton hasznosítja a sugárzást. Ezt erősíti egy 2022-es kísérlet is, amely során a C. sphaerospermumot a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső felületére helyezték, hogy kozmikus sugárzásnak tegyék ki. Az eredmények szerint a gomba jelentősebb mennyiséget nyelt el más anyagokhoz képest. Ez akár az űrhajósok védelmében is hasznos lehet, hiszen őket szintén sugárzás éri az expedíciók során.

Bár a radioszintézis elmélete izgalmas, a tudománynak még nem sikerült bizonyítania, hogy a gomba ténylegesen képes lenne szénfixációra. A Stanford Egyetem mérnökei hozzáteszik, hogy a folyamat pontos mechanizmusát még nem térképezték fel eléggé.

(Fotó: Wikimedia Commons)