Nyáron elszaporodhatnak a „Frankenstein-nyulak", ez áll a jelenség hátterében
Coloradóban több olyan nyulat is lefotóztak tavaly nyáron, amelyeken furcsa, szarvszerű kinövések jelentek meg. A képek gyorsan terjedni is kezdtek az interneten, a közösségi médiában pedig már „Frankenstein-nyulakként” és „démonnyulakként” emlegették az állatokat. A szakértők szerint azonban nem mutációról vagy természetfeletti jelenségről van szó: az állatok egy jól ismert vírussal fertőződtek meg.
Első pillantásra akár egy olcsó horrorfilm szereplőinek is tűnhetnének azok a nyulak, amelyeket a coloradói Fort Collins környékén láttak tavaly. A gyapjasfarkú nyulak arcán hosszú, kemény kinövések jelentek meg, amelyek távolról szarvakra vagy agancsokra emlékeztetnek. A látvány miatt az állatok gyorsan internetes nevet kaptak: egyesek „Frankenstein-nyulaknak”, mások „zombinyulaknak” vagy „démonnyulaknak” nevezték őket.
A jelenség mögött az SPV nevű papillomavírus áll, amely elsősorban ezeket az állatokat fertőzi meg. A vírus szemölcsszerű kinövéseket okozhat az állatok fején, szemhéján és arcán, ezek pedig hosszabbra nőve valóban szarvszerű formát ölthetnek. Bár a látvány nyugtalanító, a szakértők szerint a betegség többnyire nem jelent komoly veszélyt az érintett nyulakra nézve.
A vírus nem új jelenség. Már az 1930-as években leírták, és Richard E. Shope kutatóról nevezték el, aki a már említett gyapjasfarkú nyulaknál azonosította a betegséget. A kórkép tudományos szempontból is fontos szerepet játszott, mert hozzájárult annak megértéséhez, hogyan kapcsolódhatnak össze bizonyos vírusok és daganatos elváltozások. A humán papillomavírus, vagyis a HPV és a méhnyakrák közötti összefüggések kutatásában is fontos előzménynek számítanak az erre vonatkozó állatkísérletek – írja a CNN Travel.
A különös kinövések a néphagyományra is hatással voltak. A kutatók szerint a Shope-papillomavírussal fertőzött nyulak látványa szerepet játszhatott az észak-amerikai szarvasnyúl-mítosz kialakulásában. A legendás állatot rendszerint nyúlként ábrázolják, amelynek agancsa vagy szarva van, és bár ma inkább turistalátványosságként vagy folklórelemként ismert, a történet hátterében valódi, fertőzött állatok is állhatnak.
A Colorado Parks and Wildlife szóvivője, Kara Van Hoose úgy nyilatkozott, hogy a hatóságokhoz is érkeztek bejelentések a nyulakról, de a szakemberek számára a jelenség nem újdonság.
A vírus nyúlról nyúlra terjedhet, emberekre, kutyákra vagy macskákra viszont nem jelent veszélyt. A házinyulak esetében azonban óvatosságra van szükség. A kinövések többnyire csak akkor okoznak komoly problémát, ha az állat szeménél vagy szájánál jelennek meg, és akadályozzák a látást vagy a táplálkozást. Más esetekben az immunrendszer képes legyőzni a vírust, a szemölcsszerű képződmények pedig idővel eltűnhetnek.
A házinyulak esetében azonban árnyaltabb a kép. Bár náluk ritkán diagnosztizálják a Shope-papillomavírust, az állatorvosi tapasztalatok és kísérleti adatok szerint az ő esetükben komolyabb következményekkel járhat, mert a papillómák nagyobb eséllyel válhatnak rosszindulatúvá.
Olvasd el ezt is!