Így gyújtottak először tüzet a neandervölgyiek 400 ezer évvel ezelőtt
Az emberiséget régóta foglalkoztatja, hogyan váltunk azzá, akik ma vagyunk, és milyen technológiai áttörések indították el fejlődésünket. A tűz irányított használata sokak szerint mind közül a legmeghatározóbb lépés volt, hiszen biztonságot, meleget és közösségi életet teremtett. Kutatóknak sikerült a tűzgyújtás legkorábbi bizonyítékára rábukkanniuk, mintegy 400 ezer évvel ezelőttről.
A Nature folyóiratban publikált felfedezés bizonyítékaira egy, a British Museum által vezetett kutatócsoport talált rá a Suffolk megyei Barnham közelében. A talaj vizsgálatakor olyan területet azonosítottak, amelyet többször is erős hőhatás ért. A geokémiai elemzések alapján a folt több alkalommal is 700 °C fölé hevült, ami arra utal, hogy egy ismételten használt tűzrakóhelyről lehet szó, nem pedig egy véletlenszerűen felcsapó futótűz nyomáról. Ezt támasztották alá a hőhatás miatt megrepedt kőeszközök is, valamint két piritdarab, amelyet a kutatók szintén a helyszínen találtak. A környéken egyébként ritkának számító ásvány a kovakővel összecsapva csiholókőként funkcionálhatott.
A lelet alapjaiban írja át az emberiség tűzhasználatáról alkotott idővonalat, amelyről régóta élénk vita zajlik a kutatók között. Afrikából származó megégett csontok és faszénmaradványok több mint egymillió évvel ezelőttre datálják az ősemberek és a természetes úton keletkezett tüzek érintkezését, ám a barnhami tűzrakóhely ennél sokkal többet mutat. Itt nem pusztán arról volt szó, hogya neandervölgyiek kihasználták a természet adta lángokat, hanem arról, hogy tudatosan és ismételten képesek voltak tüzet gyújtani és azt kezelni, jóval korábban, mint azt eddig hittük.
A tűzgyújtás eddigi legbiztosabb bizonyítéka alig 50 ezer éves, néhány vitatott lelet pedig 245 és 400 ezer év közé esett. A barnhami nyomok azonban egyértelműek és kivételesen régiek.
– fogalmazott Dr. Rob Davis, a kutatás vezető szerzője és a British Museum projektkurátora az IFLScience-nek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Homo sapiens csak körülbelül 40 ezer éve jelent meg ezen a vidéken, és nincs is arra utaló bizonyíték, hogy már 400 ezer éve is éltek volna. A barnhami tűzrakóhely tehát egy másik emberfaj, az Eurázsiában megjelent neandervölgyiek munkája lehetett. Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora szerint ezt az állítást támasztják alá a Swanscombe-ból és az Atapuerca településekről származó fosszíliák is.
Az már kevésbé meglepő, hogy a neandervölgyiek ilyen tudással rendelkeztek. Az elmúlt évek kutatásai ugyanis egyértelművé tették, hogy a faj jóval fejlettebb volt, mint azt korábban gondoltuk. Ami igazán figyelemre méltó, hogy a most feltárt tűzrakóhelyet a neandervölgyiek legkorábbi ismert csoportjai hozhatták létre.
Olvasd el ezt is!