Eddig nem ezt tanították: a gízai nagy piramis akár 20 ezer évvel korábban is épülhetett, mint hittük
A gízai nagy piramis építését a régészet jelenleg i. e. 2600 körülre teszi, Hufu fáraó uralkodásának idejére. Egy új, ám erősen vitatott tanulmány szerint azonban az ikonikus építmény ennél jóval régebbi is lehet – akár több tízezer évvel.
Az elmélet Alberto Donini, a Bolognai Egyetem mérnökének nevéhez fűződik. A tanulmány nem esett át szakmai bírálaton, és nem régészeti leletekre, hanem a piramis kövein található eróziós nyomok elemzésére épül. Donini abból indult ki, hogy a kőfelületek mállásának mértéke arányos azzal, mennyi ideig voltak kitéve az időjárás hatásainak, írja az IFLScience.
A gízai piramisok eredetileg sima mészkőburkolattal rendelkeztek, amelyet az évszázadok során eltávolítottak, részben Kairó későbbi építkezéseihez használták fel őket. Egyes alsó kövek a homok miatt hosszabb ideig védve maradtak, így Donini ezeket hasonlította össze a régóta szabadon álló felületekkel. Statisztikai modellje alapján 68,2 százalékos valószínűsége van annak, hogy a gízai nagy piramis építése i. e. 8954 és 36 878 közé tehető, az átlagos becslés pedig i. e. 22 916.
A kutató ebből azt a következtetést vonta le, hogy Hufu fáraó legfeljebb felújíthatta az építményt, és egy korábbi, ismeretlen civilizáció alkotását saját nevéhez kötötte. Az elképzelés kétségtelenül izgalmas, de maga Donini is hangsúlyozza: módszere nem ad pontos dátumot, csupán hozzávetőleges időintervallumot.
Az elemzés feltételezi, hogy az erózió üteme hosszú időn át állandó volt, miközben Egyiptom éghajlata jelentősen megváltozott: a térség egykor jóval csapadékosabb volt. Emellett a homok időszakosan védhette a kőfelületeket, míg az elmúlt évszázadokban a turizmus és a légszennyezés is gyorsította az állapotuk romlását.
Donini eredményei élesen szembemennek a régészeti konszenzussal. A piramisokat nem egyetlen módszer alapján datálják: a gízai lelőhelyen talált kerámiák, eszközök és építési technikák mind a IV. dinasztia, vagyis Hufu, Hafré és Menkauré korára utalnak. Ezt később radiokarbonos vizsgálatok is megerősítették, amelyek szerves maradványok elemzésével szintén az i. e. 3. évezred közepére datálták az építkezéseket.
Amíg a vitatott elméletet nem támasztják alá további, független kutatások és szakmai bírálatok, a gízai nagy piramis továbbra is i. e. 2600 körül épült műemléknek számít, mindenesetre a keletkezés dátuma nem befolyásolja azt, hogy az emberiség történetének egyik leglenyűgözőbb épületének tekintünk-e rá.
Olvasd el ezt is!