Hőhullámok, aszályok, tüzek: 2026 második fele szélsőséges időjárást hoz
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségének felmelegedésével járó természetes éghajlati jelenség, amely hónapokra átrendezheti a bolygó időjárását. Ilyenkor távoli régiókban is megváltozhat a csapadék mennyisége, erősödhetnek a hőhullámok, súlyosbodhatnak az aszályok, és kedvezőbbé válhatnak a feltételek az erdő- és bozóttüzek számára. A szakértők szerint 2026-ban ismét kialakulhat ez a folyamat, miközben az év első hónapjai már önmagukban is szokatlanul sok szélsőséget hoztak.
Az El Niño elsőre távoli, óceáni jelenségnek tűnhet, mégis az egész világ időjárására hatással lehet. A folyamat a középső és keleti trópusi Csendes-óceánhoz kötődik: ebben az időszakban a tenger felszíne a megszokottnál melegebbé válik, ez pedig a légköri áramlásokat is átalakítja. A következmények nem maradnak a térségben. Egyes helyeken kevesebb eső hullhat, máshol hirtelen megnőhet a csapadék mennyisége, több régióban pedig forróbbá és szárazabbá válhatnak a hónapok.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az El Niño általában kilenc-tizenkét hónapig tart, és két-hét évente tér vissza. Önmagában is jelentős éghajlati ingadozásról van szó, ám most egy eleve felmelegedett bolygón fejti ki a hatását. Emiatt a kutatók attól tartanak, hogy a következő időszak időjárási szélsőségei erősebbek lehetnek annál, mint amit korábban megszoktunk.
A World Weather Attribution friss összegzése szerint 2026 az időjárási szélsőségek szempontjából különösen emlékezetes év lehet. A figyelmeztetés hátterében az El Niño lehetséges visszatérése mellett az is ott van, hogy az év első hónapjai már most rendkívüli képet mutatnak. A tengerek felszíni hőmérséklete világszerte rekordközeli szintre emelkedett, egyes napokon pedig a 2024-ben mért értékeket is meghaladta. Közben az északi félteke tengeri jégborítása az évnek ebben az időszakában még soha nem volt ennyire alacsony, az Északi-sarkvidéken pedig egymás után második éve dőlt meg a negatív rekord.
A szélsőségek a szárazföldeken is egyre látványosabbak. Több amerikai államban minden korábbinál melegebb telet mértek, Grönlandon rekordmeleg januárt jegyeztek fel, Spanyolország pedig az elmúlt közel ötven év legcsapadékosabb hónapjait élte át. Ez azért is beszédes, mert az ország néhány évvel korábban még történelmi szárazsággal küzdött. Ausztráliában 40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, Indiában 46 fokot is mértek, Franciaországban februári melegrekordok dőltek meg, Brazília egyes államaiban pedig rekordmennyiségű eső okozott halálos áradásokat és földcsuszamlásokat.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, vagyis a NOAA áprilisi előrejelzése szerint 2026 májusa és júliusa között 61 százalék az esélye annak, hogy El Niño alakul ki, és a jelenség legalább az év végéig fennmaradhat, bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy az előrejelzésekben még jelentős a bizonytalanság. A lehetséges forgatókönyvek az átmeneti, semleges állapottól az erős El Niñóig terjednek, így a következő hónapok dönthetik el, milyen irányt vesz a folyamat.
A legnagyobb aggodalom az erdő- és bozóttüzekhez kapcsolódik, írja az IFLScience. A tartós hőség, az aszály és a kiszáradó növényzet együtt olyan körülményeket teremthet, amelyek között a tüzek gyorsan terjednek, nehezebben fékezhetők meg, és nagyobb területeket érinthetnek. A World Weather Attribution szerint a világ több pontján már most szokatlanul gyorsan indult a tűzszezon, és ha ehhez erős El Niño társul, 2026 rendkívül súlyos évvé válhat. Theodore Keeping, az Imperial College London szakértője szerint a mostani helyzet külön figyelmet érdemel. Mint mondta:
Olvasd el ezt is!