Csak kevesen tudják, de a jeges Grönlandon is találunk egy zöldellő erdőt
Grönland – angolul Greenland, vagyis szó szerint „zöld föld” – neve elsőre nehezen egyeztethető össze a valósággal, hiszen a sziget mintegy 80 százalékát jég borítja. A név részben tudatos választás lehetett: a források szerint Erik, a Vörös, az izlandi származású felfedező azért nevezte el így a területet, mert egy kedvezőbb hangzású névvel akarta ösztönözni a letelepedést. Mégsem teljesen félrevezető az elnevezés: a déli csücskében található egy völgy, ahol valóban megjelenik a zöld. A Qinngua-völgy az egyetlen hely a szigeten, ahol természetes erdő alakult ki.
A völgy elsőre kivételnek tűnik egy alapvetően zord, fagyos környezetben, de a magyarázat nem a földrajzi szélességben rejlik. Hasonló szélességi körön egészen eltérő éghajlatok is előfordulhatnak, a döntő tényező itt a helyi domborzat. A Qinngua-völgyet körülölelő, akár kétezer méter magas hegyek felfogják a belső jégtakaró felől érkező hideg szeleket, így a területen enyhébb, szubarktikus klíma alakul ki.
Ennek köszönhetően a nyári hőmérséklet rendszeresen 10 Celsius-fok fölé emelkedik, ami már elegendő ahhoz, hogy fák is megtelepedjenek. Grönland nagy részén ez nem lehetséges: az örökké fagyos talaj nem teszi lehetővé az erdők kialakulását, így a Qinngua-völgy valódi kivételnek számít.
Az itt található erdő ugyanakkor nem hasonlítható a világ nagy erdőségeihez, írja az IFLScience. Hossza mindössze körülbelül 15 kilométer, és növényvilága is viszonylag szegényes. Tűlevelű fák gyakorlatilag nincsenek jelen – leszámítva a kúszó borókát –, a kutatók nagyjából 300 növényfajt tartanak számon a területen.
A fajszegénység oka elsősorban Grönland elszigeteltségében keresendő. A nehezebb magvakkal terjedő növények nem nagyon jutnak el ide, ezért a biodiverzitás korlátozott. Ami viszont hiányzik mennyiségben, azt a völgy egyedisége pótolja: ez az egyetlen hely a világon, ahol európai eredetű nyírfajok és az észak-amerikai hegyi berkenye természetes módon, egymás mellett élnek.
A Qinngua-völgy történeti szempontból is figyelemre méltó. Pollenvizsgálatok alapján Grönland egyes részei a viking kor előtt jóval erdősebbek lehettek. A növényzet azonban a letelepedéssel együtt fokozatosan visszaszorult: a területeket legelővé alakították, és a növekvő állatállomány is hozzájárult az erdők eltűnéséhez.
Felmerült az a feltételezés is, hogy a völgy közelében lehetett Erik, a Vörös legendás birtoka, Brattahlíð. Bár egyes elméletek ezt a helyszínt a Qinngua-völgyhöz kötik, a jelenlegi kutatások inkább a közeli Qassiarsukot tartják valószínűnek, ahol régészeti feltárások is megerősítették a korai északi telepesek jelenlétét.
Olvasd el ezt is!