A Föld legősibb folyója már a dinoszauruszok előtt is létezett
Akárcsak a legtöbb természeti jelenségnek, a folyóknak is van életciklusuk: egyesek idővel eltűnnek, kiszáradnak vagy új medret találnak maguknak, mások viszont elképesztően hosszú ideig képesek fennmaradni. A tudósok szerint a ma is létező legősibb vízfolyam még a dinoszauruszoknál is jóval idősebb.
Ez a folyó az ausztráliai Finke, amelyet az őslakos arrernte közösség Larapintának nevez. A kutatások alapján kora nagyjából 300 és 400 millió év közé tehető. A vízrendszer több mint 640 kilométeren keresztül szeli át a kontinenst, ám a terület belsejének száraz éghajlata miatt csak időszakosan folyik. Az év nagy részében inkább egymástól elszigetelt vízgyűjtő gödrök láncolataként létezik, nem összefüggő folyóként – írja a Live Science.
A tudósok többféle bizonyíték alapján tudták ilyen pontosan meghatározni a korát. A környező kőzetek és üledékek kémiai összetétele, az eróziós nyomok, valamint radioaktív izotópok vizsgálata mind azt mutatják, hogy a Finke már a devon vagy a karbon korban is létezett. Ezek az adatok azt jelzik, mikor és milyen körülmények között érintkezett a felszín a levegővel és a vízzel, így visszakövethető a folyórendszer története.
Az egyik legkülönösebb bizonyíték az úgynevezett keresztirányú vízelvezetés jelensége, amire Victor Baker, az Arizonai Egyetem geomorfológusa hívta fel a figyelmet. A Finke nem a puhább kőzetek mentén halad, hanem keresztülvág olyan kemény ásványi sávokon, mint a kvarcit, miközben áthalad a közép-ausztráliai MacDonnell-hegységen.
– mondta Baker. A MacDonnell-hegység egy nagy tektonikus esemény, az úgynevezett Alice Springs-i hegységképződés során alakult ki 300–400 millió évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a Finke legalább ilyen idős. A kőzetekben megmaradt radioaktív izotópok bomlási arányai tovább erősítik ezt a képet, mivel pontos időskálát adnak a felszínformák kialakulásához. A folyók azonban nem örök életűek.
– mondta Ellen Wohl, a Colorado State University geológusa.
Hozzátette, hogy az éghajlatváltozás és az emberi vízhasználat is teljesen megszüntetheti egy folyó működését. Szerinte a hosszú fennmaradást elsősorban a tektonikai stabilitás és az eljegesedések megelőzése segíti. Ausztrália ebből a szempontból kivételes helyzetben van. A kontinens az ausztrál kőzetlemez közepén fekszik, és Baker szerint az elmúlt több százmillió évben alig érte jelentős tektonikai zavar. Ennek köszönhetően a Finke szinte megszakítás nélkül fejlődhetett, ám azt, hogy meddig marad meg, senki sem tudja biztosan.
Olvasd el ezt is!