3000 éves, jól felszerelt vadaspark maradványait találták meg Kínában

A maradványokra a Kína középső részén fekvő Anyang városában találtak rá, a Yinxu-romok területén. Az UNESCO Világörökségek listáját erősítő régészeti terület a Shang-dinasztia idején az ország fővárosa volt, ma számos korabeli emléket őriz. Egy palota, 80 ház alapja és Fu Hao kínai harcosnő sírja is előkerült a helyszínen, utóbbi a dinasztia egyetlen épen maradt császári családi sírja.

Most azonban még egy érdekességgel bővült a látnivalók listája, ugyanis kiderült: a Shang-dinasztia vadállatokat is tarthatott itt. A leletek egy korai vadaspark létezésére utalnak, amely megelőzi a későbbi kínai császári méneseket és a középkori Európa hasonló intézményeit is. A felfedezések tizenkilenc kis- és közepes méretű gödörből származnak, amelyek a szénizotópos kormeghatározás és a rétegtani elemzések szerint a dinasztia időszakára tehetők, nagyjából i. e. 1600 és 1046 közé.

A feltárások során rendkívül változatos állati maradványokat találtak, egyebek mellett vízibivaly, őz, dámszarvas, farkas, tigris, párduc, róka, széró, vaddisznó, sündisznó és több madárfaj csontjait is. Az ornitológiai leletek legalább öt nemzetség meglétére utalhattak, köztük hattyúkra, darvakra, libákra, sólymokra és sasokra. Az állatok sokfélesége arra utal, hogy nem vadászati célok vezérelték az összegyűjtésüket, hanem a későbbi áldozati rituálék. Különösen figyelemre méltó a 13 gödörből előkerült 29 bronz harang, amelyek egy részét az állatok nyaka vagy feje mellett találták meg. Ez azt bizonyítja, hogy az állatokat gondozták és akár idomíthatták is a rituális tevékenységek előtt.

Zeng Yuli, ókori mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó szakember úgy nyilatkozott, hogy a harangok valószínűleg az állatok irányítását és azonosítását szolgálták. A leletek a dinasztia meglepően kifinomult állatgazdálkodási rendszerét vetítik elő, amely magában foglalta az állatok megfigyelését, csoportosítását és hosszú távú gondozását is.

(Arkeonews)