Az ókori Kínában a nőket és a férfiakat is feláldozták – de különböző okokból
Az északnyugat-kínai Shimao évezredeken át rejtette, milyen összetett és hierarchikus társadalom élt a város falai között. A településen nemrégiben végzett genetikai vizsgálatok azonban rámutattak valami egészen különlegesre: egy nemek szerint élesen elkülönülő áldozati rendszerre, amely 3800–4300 évvel ezelőtt már kifinomult államszervezetet sejtet.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói több mint száz emberi maradvány DNS-ét vizsgálták meg. A Nature-ben publikált vizsgálatukkal új fejezetet nyitottak Shimao történetében, amely Kr. e. 2000 környékén élte aranykorát. A Sárga-folyó közelében fekvő, kőfallal körbevett településen rituális emberáldozatokra utaló nyomokra már korábban is bukkantak. Most azonban kiderült, hogy a férfiakat és nőket eltérő célokból áldozták fel.
A férfi áldozatok tömegsírjai a település keleti kapujánál koncentrálódtak, valószínűleg egy olyan térségben, amely nagy, nyilvános rituálék helyszínéül szolgált.
Ezzel szemben a női maradványok a közösség magas rangú szereplőinek temetkezési helyei mellelől kerültek elő – mintegy túlvilági kísérőként. Ez a gyakorlat a kínai ásatások szerint csak évezredekkel később vált általánossá, már a vaskor időszakában. Shimao tehát korát jóval megelőző, kifinomult társadalmi hierarchiát működtetett.
A genetikai adatok alapján a lakosság szoros rokonságot mutatott a korábbi helyi közösségekkel. Mindez arra utal, hogy nem hódítók, hanem a régió őslakói ötletelték ki, és vezették be a bonyolult rituális rendszert. A régészek emellett kapcsolatot találtak a déli rizstermelő közösségekkel, amely élénk őskori kulturális és gazdasági kapcsolatokra utal.
Olvasd el ezt is!