4 érdekes tény, amit mindig is tudni akartál a kínai nagy falról

Az eredetileg háborús védelmi céllal épült kínai nagy fal a távol-keleti ország talán legismertebb látványossága, amely Csin Si Huang császár javaslatára, a kínai területek védelmére épült meg az északi nomád törzsek ellen. A Han-dinasztia idején a Selyemút egy részének biztonságáért is ez az erődítmény felelt, a Ming-dinasztia alatt pedig jelentősen kibővítették és felújították – ma pedig minden évben turisták milliói keresik fel.

Elhelyezkedés

Fotó: Shutterstock

A kínai nagy fal a keleti Shanhaiguantól egészen az ország északnyugati részén fekvő Jiayuguanig tart, vagyis a koreai határtól egészen Hszincsiang tartományig védi Kína északi határait. A leginkább látogatott szakasza legkönnyebben Pekingből közelíthető meg: Badaling mindössze 80 kilométerre van a fővárostól.

Ez is érdekelhet! Utazás alkohol nélkül: az 5 legjobb város, ha alkoholmentes pihenésre vágysz

Hosszúság

Fotó: Shutterstock

Ha az összes valaha épített szakaszt megmérnénk, becslések szerint a kínai nagy fal 21 196 kilométer hosszú is lehet, azonban fontos figyelembe venni, hogy ezek gyakran átfedésben vannak egymással. Ha viszont az ilyen elágazásokat nem vesszük figyelembe, a fal fővonala 3460 kilométeres, amivel még így is a világ leghosszabb falrendszerének számít.

Építkezés

Fotó: Shutterstock

Neve ellenére a létesítmény valójában nem egy szigorúan vett fal, hanem erődítmények komplex hálózata, amelyek egy része egymással párhuzamosan fut, míg mások kör alakúak.

Több száz évvel a nagy fal hivatalos építkezésének megkezdése előtt az egyes kínai államok egymás ellen építettek erődítményeket, főként föld, fa és kövek felhasználásával. A Ming-dinasztia alatti építkezések során a vágott kő helyett inkább már téglát használtak, ami nagyrészt az alapozásban és a kapuk szerkezetében jelenik meg.

Több mint egymillió katona, civil, fogoly és állat dolgozott a rendszer felépítésén. A munkálatok hihetetlenül kimerítőek és veszélyesek voltak, ráadásul javarészt puszta kézzel végezték őket, így

történészek szerint több százezren haltak meg, mire elkészült az összes erődítmény.

Ha tovább olvasnál: Kína megcsinálta: közel 18 percig sütött egyszerre két nap az ország felett

Utazás

Fotó: Shutterstock

Mivel Kínában május elején és októberben is ünnepi időszakról beszélhetünk, a legtöbb belföldi turista ekkor látogatja meg a nagy falat, ez pedig általában elképesztő tumultust okoz: ritkán, de előfordul, hogy napi százezer ember látogat el a Pekinghez közeli szakaszra. Éppen ezért, ha elkerülnénk a tömeget, érdemes inkább télen érkeznünk, ez ugyanis a fővárosban holtszezonnak számít, és mivel ilyenkor általában hó borítja a falat, sokkal kevesebben vállalják be a túrát.

Forrás: Travel + Leisure

Nyitókép: Fotó: Shutterstock