Az elmúlt években egyre nagyobb tudományos figyelem irányult a pszichedelikus szerek lehetséges orvosi felhasználására. A kutatók többek között a pszilocibin és a ketamin depresszióellenes hatását is vizsgálják, különösen olyan betegeknél, akiknek állapota a hagyományos kezelésekre nem reagál megfelelően. Ezeknek az anyagoknak azonban van egy jelentős hátrányuk: a pszichedelikus hatás akár több órán át is fennmaradhat, ezért a pácienseknek hosszabb ideig orvosi felügyelet alatt kell maradniuk. Egy új kutatás szerint azonban létezhet olyan vegyület, amely hasonló előnyöket kínálhat, lényegesen rövidebb hatásidővel.
A kutatók figyelmének középpontjába a Colorado folyó mentén őshonos varangy (Incilius alvarius) került, amelynek méregmirigyei tudatmódosító hatású anyagokat is termelnek. Ezek közé tartozik a mebufotenin, más néven 5-MeO-DMT, amely erős, de viszonylag rövid ideig tartó pszichedelikus hatásáról ismert. A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy az anyag képes-e enyhíteni a súlyos depresszió tüneteit, különösen azoknál, akiknek korábban más kezelések sem segítettek.
A vizsgálatba összesen 193, kezelésre nem megfelelően reagáló depresszióval élő felnőttet vontak be. A résztvevőket véletlenszerűen három csoportba osztották. Egyesek 8 milligramm, mások 12 milligramm mebufotenin-benzoátot kaptak orron keresztül, míg a kontrollcsoportnak csak rendkívül kis mennyiséget adtak a hatóanyagból. Valamennyi résztvevő képzett szakemberektől kapott pszichológiai támogatást és felügyeletet, a vizsgálat idején pedig nem szedhettek más, depresszió kezelésére szolgáló gyógyszert.
Az eredmények szerint a nagyobb adagot kapó páciensek csaknem negyede már a kezelést követő napon jelentős javulásról számolt be. Egy héttel később a két aktív kezelési csoportban a résztvevők közel egyharmadánál mutatkozott számottevő tünetcsökkenés. A javulás sok esetben a nyolchetes megfigyelési időszak végéig fennmaradt. A kontrollcsoportban ezzel szemben jóval kevesebben tapasztaltak hasonló mértékű változást.
A vizsgálatban alkalmazott kezelés további előnye a rövid hatásidő volt. Míg más pszichedelikus terápiák után a pácienseknek akár 4–12 órán át is megfigyelés alatt kell maradniuk, a mebufotenint kapó résztvevők többsége már két óra elteltével távozhatott. Ez a jövőben jelentősen megkönnyíthetné az ilyen kezelések egészségügyi alkalmazását.
A kedvező eredmények ellenére a kutatók óvatosságra intenek. A depressziós tünetek javulása ugyanis mérsékeltebb volt, mint amit egyes korábbi, ketaminnal végzett vizsgálatokban tapasztaltak. Egyelőre az sem világos, hogy nagyobb adagokkal vagy ismételt kezelésekkel erősebb hatás érhető-e el anélkül, hogy a mellékhatások kockázata jelentősen növekedne.
A résztvevőknél gyakran jelentkeztek mellékhatások, ezek azonban a szigorúan ellenőrzött klinikai körülmények között többnyire nem bizonyultak súlyosnak. A kutatócsoport korábban egy kisebb, 81 fős vizsgálatban már kedvezőbb eredményekről számolt be, amikor a mebufotenin egy másik készítményét személyre szabott adagokban, többször alkalmazták. A mostani eredmények ugyanakkor azért figyelemre méltóak, mert már egyetlen kezelés után is tartósnak bizonyuló javulást mutattak egyes résztvevőknél. A Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent – az IFLScience által is közölt – tanulmány tehát fontos lépés lehet egy új terápiás lehetőség kidolgozása felé, de a módszer egyelőre kísérleti stádiumban van.
A kutatók külön hangsúlyozzák, hogy az eredmények semmiképpen sem jelentik azt, hogy a varangyok mérgének közvetlen felhasználása biztonságos vagy hatékony lenne. A pszichedelikus hatás miatt korábban olyan veszélyes gyakorlatok is elterjedtek, mint a varangyok nyalogatása vagy a mérgük ellenőrizetlen fogyasztása. A méreg azonban a vizsgált vegyületen kívül más, potenciálisan mérgező anyagokat is tartalmazhat, amelyek súlyos rosszullétet, hányást és akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A nem megfelelő használathoz korábban haláleseteket is kapcsoltak.
Fontos különbség, hogy a klinikai vizsgálatban nem nyers varangymérget, hanem pontosan adagolt, gyógyszerészeti készítményként előállított hatóanyagot alkalmaztak, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. A kutatás valódi jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy a varangyméreg önmagában gyógyítaná a depressziót, hanem abban, hogy egyik vegyülete a jövőben új, gyors hatású kezelések alapjául szolgálhat.
Olvasd el ezt is!