Algéria 1954 és 1962 között vívta függetlenségi háborúját Franciaországgal. A konfliktus egyik fordulópontja az 1957-es algíri csata volt, amikor a francia hatóságok a hadseregre bízták a rend helyreállítását Algírban. Jacques Massu tábornok ejtőernyős egységei széles körű jogosítványokat kaptak, és a műveletek során kínzást, titkos fogva tartást és bírósági eljárás nélküli kivégzéseket is alkalmaztak.
Ebből az időszakból származik a „crevettes Bigeard”, vagyis a „Bigeard-rákok” elnevezés is. A kifejezést azokra a foglyokra, illetve holttestekre használták, akiket súllyal a lábukon a tengerbe dobtak. Paul Teitgen, Algír akkori rendőrségi ügyeiért felelős magas rangú köztisztviselője később arról beszélt, hogy egyes foglyok lábát gyorsan kötő cementtel rögzítették, majd helikopterről a tengerbe vetették őket. A cél az volt, hogy a holttestek elsüllyedjenek, és az áldozatok eltűnésének ne maradjon könnyen megtalálható nyoma.
Az elnevezés Marcel Bigeard francia katonatisztre utalt, aki fontos szerepet játszott az algíri hadműveletekben. Bigeard később elismerte, hogy a francia hadsereg alkalmazott kínzást Algériában, és azt a háborús helyzetből fakadó „szükséges rosszként” védte. Azt azonban élete végéig tagadta, hogy személyesen részt vett volna kínzásokban vagy ilyen kivégzésekben. Közvetlen részvétele ezekben a kivégzésekben ugyanakkor nem bizonyított, miközben több korabeli beszámoló az egységeit is összefüggésbe hozta ezekkel a módszerekkel.
A történelmi források ugyanakkor egyértelműen dokumentálják, hogy a francia erők Algériában kínzást és bírósági eljárás nélküli kivégzéseket is alkalmaztak. Paul Aussaresses tábornok évtizedekkel később részletesen beszélt arról, hogy a francia erők Algériában rendszeresen kínoztak meg foglyokat és hajtottak végre kivégzéseket. A francia történeti feldolgozások szintén az algíri csatát tartják annak az időszaknak, amikor ezek a módszerek széles körben beépültek a katonai fellépésbe.
Hogy pontosan hány embert dobtak ilyen módon a tengerbe, máig nem lehet biztosan megállapítani. Azt azonban dokumentálták, hogy az 1957-es algíri csata alatt emberek ezrei tűntek el őrizetbe vételük után, miközben a kínzás és a titkos kivégzések a francia gyarmati háború egyik legsúlyosabb örökségévé váltak.
Olvasd el ezt is!