Gabriel García Márquez Száz év magány című regénye magasra teszi a mércét a több generáción átívelő családtörténetek számára. Nelio Biedermann fiatal svájci író Lázár című kötete mégis képes megteremteni azt a sűrű, baljós atmoszférát, amely Márquez művét is felejthetetlenné teszi.
A Lázár egy magyar nemesi család több generáción átívelő történetét és hanyatlását meséli el a viharos 20. században, egészen 1956-ig. A család agóniája a 19. század végén kezdődik, párhuzamosan azzal a lassú, belső hanyatlással, amely később az Osztrák–Magyar Monarchia bukásához vezet. A Lázár kivételesen sűrű szövésű, gótikus hangulatú családregény, amelyben a személyes drámák és a magyar történelem viharai elválaszthatatlanná válnak. Biedermann nem mágikus elemekkel, hanem a szereplők belső világával, a titkok súlyos csendjével és a terek gótikus melankóliájával teremt olyan atmoszférát, amely hetekkel az olvasás után is az olvasóval marad.
Nelio Biedermann Lázár című könyve Fodor Zsuzsa fordításában, a Scolar Kiadó kiadásában jelent meg 2026-ben.
(Balogh Zsolt – Vezető szerkesztő)
Mi a létezésünk értelme? Azok vagyunk-e, akik lenni szeretnénk? És egyáltalán, tudjuk-e, kik vagyunk valójában? Deborah Levy Augusztusi kék című regénye ezeket a kérdéseket veti föl, az egyik legnagyobb erőssége pedig, hogy nem kínál hozzájuk kész válaszokat.
Főszereplője a világhírű zongoraművész, Elsa M. Anderson, aki egyik koncertjén Rahmanyinov műve helyett váratlanul saját szerzeményét kezdi játszani. Ez a pillanat indítja el azon a külső és belső utazáson, amelynek során lassan idegenné válik számára mindaz, amit addig biztosnak hitt önmagában és az életében. Bárhová menekül, újra és újra felbukkan előtte a hasonmása: egy ismeretlen, akiben mégis túlságosan sok minden ismerős.
Az Augusztusi kék olvasása közben az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon hányféle élet rejlik még benne, és mi mindent kellene maga mögött hagynia ahhoz, hogy valamelyiket valóban a sajátjának érezhesse.
Deborah Levy Augusztusi kék című regénye Mesterházi Mónika fordításában, valamint a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2026-ban.
(Tóth Judit – Print főszerkesztő)
Mindig is közel állt hozzám a mágikus realizmus világa, ahol a hétköznapi valóságot megmagyarázhatatlan események szővik át. Horváth Adél első regénye emiatt már a témájával is felkeltette a kíváncsiságomat.
A Sok ördögök egy ködbe burkolózó partiumi faluban játszódik, ahol a látszólag békés mindennapokat egyre baljósabb események árnyékolják be. Nyolc nap leforgása alatt rejtélyes eltűnések bolygatják fel a falu életét, miközben régi bűnök és generációkon át őrzött titkok kerülnek felszínre. A lakók a babonákban keresnek magyarázatot, miközben saját felelősségükkel is szembe kellene nézniük.
A nyugtalanító atmoszféra, a titkokkal teli faluközösség és a lidérces események izgalmas olvasmányt ígérnek. Elsősorban azoknak ajánlanám, akik kedvelik a kis, zárt közösségekben játszódó történeteket, ahol a szomszédok egymás minden lépését figyelik, miközben mindenkinek megvan a saját titka.
A regény 2026-ban jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában.
(Csáka Eszter – újságíró)
Hét könyvet választottunk, de a cikkben most csak hármat mutattunk be. Ha kíváncsi vagy a további négy kötetre is, iratkozz fel hírlevelünkre! Havonta kétszer jelentkezünk új könyvajánlókkal és izgalmas, könyvekkel kapcsolatos érdekességekkel, hogy mindig legyen mit felvenned az olvasólistádra.
Olvasd el ezt is!