Szerkesztőségi könyvajánló: 6 kiváló kötet júniusból + 1, amit júliusra tartogatunk

Az éhezők viadala-könyvsorozat legfrissebb részében Collins Haymitch Abernathy-t helyezi a központba – a karaktert Katniss és Peeta mentoraként ismerhettük meg az első részben. Az aratás hajnala huszonnégy évvel korábban játszódik, amikor is Haymitchet a második Nagy Mészárlás során elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják, hogy részt vegyen a kegyetlen küzdelemben. Az lebilincselő történetből hamarosan mozifilm is készül.

Olvasta: Balogh Zsolt – online vezető szerkesztő

A kortárs nyugati világ egyik legélesebb kritikusa legújabb nagyregényében a politika, a hatalom és a terrorizmus összefüggéseit vizsgálja, miközben az emberi élet törékenységét állítja középpontba. A történet főszereplője Paul, egy tipikus Houellebecq-hős, akinek nézőpontjából megismerhetjük a közeljövő egy lehetséges Európa-képét. A történet 2027-ben játszódik, és visszatérnek benne a szerző jól ismert témái – a társadalmi feszültségek, a bevándorlás és a rasszizmus, a környezeti és technológiai változások, a média hatása, valamint az egymást csak nehézkesen megértő nemzedékek közötti konfliktusok.

Olvasta: Pál Gábor – szerkesztő

A hatalmas irodalmi vállalásnak tekinthető, önéletrajzi ihletésű Harcom-sorozatról elhíresült norvég szerző legújabb regénysorozatának első kötetében egy hatalmas, ragyogó csillag tűnik fel az égen, de azt senki sem tudja, miért. A Hajnalcsillagban kilenc szereplő mesél azokról a furcsaságokról, amikkel a titokzatos égitest megjelenése óta szembesült. Knausgård regényében összefolyik az élők és a holtak világa – jó példa erre a rituális gyilkosság ügyében nyomozó újságíró vagy épp az az ápolónő, aki saját szemével látja, ahogy egy halott politikus életre kel a műtőasztalon.

Olvasta: Kovács Emese – szerkesztő-újságíró

Szántó T. Gábor Kafka macskái című korábbi, nagy sikerű regényének elbeszélője ezúttal saját könyvének prágai bemutatóján vesz részt. A nemzetbiztonsági szolgálat figyelmezteti: a mű komoly indulatokat kelthet – ha ugyanis Franz Kafkát valóban sikerült megszöktetni, és nem halt meg 1924-ben, akkor vajon ki nyugszik a sírjában? A könyv körül sajtóbotrány bontakozik ki, a Prágában rekedt író pedig fenyegető, névtelen leveleket kap: el kell hagynia a várost. A regény mesterien egyensúlyoz a valóság, fikció és metafikció határterületein, a sodró cselekmény pedig egyben a közép-európai abszurditás pontos lenyomata is.

Olvasta: Kovács Rebeka – szerkesztő

A Görög leckék két központi karaktere együtt küzd a kommunikáció ellehetetlenülésével: egy szöuli tanteremben egy holt nyelvet, az ógörögöt tanulmányozva lelnek megnyugvást. A férfi egy örökletes betegség miatt hamarosan megvakul, a nő pedig fájdalmában némult meg, miután elvesztette édesanyját és a kisfia feletti felügyeleti jogot. A friss irodalmi Nobel-díjas koreai szerző harmadik magyarul megjelent regénye érzéki és lírai mű, amely az emberi élet talán legfontosabb kérdéseire keresi a választ: mégis hogyan bírjuk el a lét súlyát, és vajon képesek vagyunk-e szavak nélkül is kapcsolódni egymáshoz?

Olvasta: Csáka Eszter – újságíró

Stephen King több mint 50 évvel első regénye megjelenése után is korunk egyik legtermékenyebb írója. Az elmúlt két évtizedben a fantasztikus (és sokszor horrorisztikus) elemekről lassan, de biztosan a kortárs Amerikában játszódó thriller-krimikre helyezte át a hangsúlyt, történetei hátterében pedig pontosan – de a lehetőségekhez mérten mindig humorosan – rajzoldónak ki az éppen aktuális társadalmi és politikai feszültségek. Tökéletes példa erre 2021-ben megjelent Billy Summers című regénye, ami a címszereplő bérgyilkos utolsó munkáját és annak következményeit írja le. Az ex-tengerészgyalogos Billy abban tér el a klasszikus nehézfiú toposzától, hogy kizárólag akkor hajlandó bántani valakit, ha az bizonyítottan rossz ember – de ha valaki pénzért öl meg másokat, nem lesz rossz ember ő maga is?

Olvasta: Gerlei Dávid – szerkesztő-újságíró

Júniusban egyikünknek sem maradt ideje rá, úgyhogy a júliusi listánkra csúszik át Csányi Vilmos etológus és gondolkodó Teremtő képzelet című könyve. A kreativitás evolúciója alcímet viselő kötet a legfrissebb kutatási eredményeket alapul véve azt vizsgálja, hogyan alakult ki az emberi képzelet és kreativitás, és pontosan milyen szerepet töltött be az ősi kultúrák kialakulásában – mindezzel összefüggésben Csányi a tőle megszokott sokrétű szemlélettel reflektál a jelenkor társadalmi és gazdasági problémájaira is.