A szolgálólány meséjén túl: 4 kiváló Margaret Atwood-könyv
Bár Margaret Atwoodot a legtöbben A szolgálólány meséje című 1985-ös regényéről és az abból készült nagy sikerű sorozatról ismerik, évtizedeken átívelő karrierje során az írónő számos kiváló művet szerzett még – ezek közül mutatjuk be a 4 kedvencünket.
Atwood első regénye, amely a fogyasztói társadalmat és a nőkkel szembeni elnyomást szatirikusan mutatja be, 24 éves korában jelent meg. A sötét hangulatú mű a szerző saját bevallása szerint protofeministának mondható, mivel írásakor a feminizmus második hulláma épp csak kibontakozóban volt.
A regény főszereplője, Marian nem akar mást, csak egy normális életet: egy piackutató cégnél dolgozik, a barátnőjével közösen bérel lakást, és amikor Peter, a kissé unalmas barátja megkéri a kezét, igent mond. Az eljegyzés után nem sokkal Mariant az a különös érzés fogja el, mintha belső énje és a teste lassan elválna egymástól – képtelen enni, és úgy érzi, Peter őt magát is felfalja.
Bár Atwood ritkán használ önéletrajzi elemeket, ez a regénye részben saját élményeiből táplálkozik: gyermekkorában kénytelen volt elhagyni a szabadságot adó kanadai vidéket, hogy Torontóban járjon iskolába. A Macskaszem narrátora, Elaine hirtelen egy teljesen új világban találja magát, ahol hamar szembesül a fiatal lányok kiismerhetetlenségével.
A Macskaszem mesterien ábrázolja az iskolás lányok rejtett hierarchiáját és kegyetlenségeit – egy olyan témát, amelyet az irodalom gyakran figyelmen kívül hagy.
Atwood nagyívű regénye Laura Chase 1945-ben bekövetkezett titokzatos halálával indul. Évekkel később nővére, az élete alkonyán járó Iris Chase Griffen által ismerjük meg gyerekkorukat, a család drámai veszteségeit és a Laurának tulajdonított regényt, a posztumusz kiadott és rejtélyes remekműként ünnepelt A vak bérgyilkost.
A történet kulcsmotívuma egy gőzhajós utazóláda, ami találó jelkép, hiszen Atwood mindent belezsúfol ebbe a történetbe: a 20. századi kanadai történelem társadalmi és politikai átalakulásait visszaemlékezésekkel és eltérő idősíkokkal tarkítja, de a műfajokat is izgalmasan keveri – sci-fit, krimit és romantikát is találunk A vak bérgyilkosban. Ahogy a Guardian megjegyzi, a New Yorker kritikusa, Michiko Kakutani szerint ez Atwood legszórakoztatóbb regénye.
Környezetvédelem, demokrácia, a nők jogai – csak néhány azok közül a témák közül, amelyekkel Atwood a legutóbbi esszékötetében foglalkozik. Találunk benne gyakorlati tanácsokat írók számára, túlélési tippeket, valamint elismerő kritikákat pályatársakról és Laurie Anderson zenészről. Atwood szinte minden iránt érdeklődik: a csigák szexuális életétől a bolygó jövőjéig bármi égető kérdéssé válhat nála. Bár a kötet több írása eredetileg előadásként hangzott el, ez mit sem változtat a szövegek olvasmányosságán.
Olvasd el ezt is!