The Print Collector/Getty Images
  ●  Kultúra

Nem fért bele a koporsóba Hódító Vilmos holtteste, szétrepedt a temetésén

1066-ban Hódító Vilmos meghódította Angliát, és örökre megváltoztatta az ország történelmét. A normann uralkodó több mint két évtizeden át vaskézzel irányította királyságát, halála azonban korántsem volt olyan dicsőséges, mint katonai győzelmei. Egy szerencsétlen lovasbaleset után hetekig szenvedett, majd szolgái kifosztották és magára hagyták a holttestét. A legmegalázóbb fordulat mégis a temetésén következett be, amikor a király felpuffadt teste a beszámolók szerint szétrepedt, és elviselhetetlen bűz árasztotta el a templomot.

1087 nyarán I. Vilmos angol király, ismertebb nevén Hódító Vilmos ismét hadjáratra indult Franciaországban. Az ekkor már ötvenes évei végén járó uralkodó jelentősen elhízott, ami állítólag a francia király, I. Fülöp gúnyolódásának is céltáblájává tette. Malmesburyi Vilmos középkori krónikás szerint Fülöp azzal sértegette riválisát, hogy úgy fekszik roueni ágyában, mint egy szülés után lábadozó asszony. A megjegyzés különösen érzékenyen érinthette az egyébként is indulatos természetű Vilmost, aki elhatározta, hogy bebizonyítja: továbbra is képes hadsereget vezetni. Csapataival francia területekre tört be, településeket fosztott ki és gyújtott fel. A hadjárat során azonban olyan baleset érte, amely végül az életébe került.

Egy lovasbaleset okozta a vesztét

1087 augusztusában Vilmos katonái a Párizstól nyugatra fekvő Mantes városát támadták. A település lángokban állt, amikor a király lovával egy árok átugratására készült. A beszámolók szerint a ló földet érésekor Vilmos olyan erővel csapódott a nyereg elülső részének, hogy súlyos hasi sérülést szenvedett. A pontos sérülés ma már nem állapítható meg, de elképzelhető, hogy valamelyik belső szerve, például a bele vagy a húgyhólyagja károsodott.

A király állapota gyorsan romlani kezdett, ezért félbeszakította hadjáratát, és Rouen közelébe szállították, ahol a Saint-Gervais-perjelségben ápolták. A következő hetekben egyre súlyosabb fájdalmak gyötörték. Mivel az akkori orvoslás nem tudta kezelni az ilyen sérüléseket, Vilmos számára hamar világossá válhatott, hogy közeleg a halála. Utolsó napjaiban igyekezett rendezni ügyeit. Foglyokat engedett szabadon, pénzt adományozott egyházi intézményeknek és a szegényeknek, valamint rendelkezett birtokai sorsáról.

Anglia trónját fiára, Vilmos Rufusra, a későbbi II. Vilmosra hagyta, Normandiát pedig idősebb fia, Róbert örökölte. Harmadik fia, Henrik pénzösszeget kapott. A krónikák szerint az uralkodó élete végén megbánta korábbi kegyetlenkedéseinek egy részét, különösen az észak-angliai lakosság ellen elkövetett pusztításokat. Hódító Vilmos végül 1087. szeptember 9-én, 59 éves korában meghalt.

Nem fért bele a koporsóba Hódító Vilmos holtteste, szétrepedt a temetésén
Hódító Vilmos
Fotó: VCG Wilson/Corbis via Getty Images
Szolgái kifosztották a holttestét

A király halálát követően egészen megdöbbentő események vették kezdetüket. A középkori beszámolók szerint Vilmos szolgái és kíséretének tagjai szinte azonnal nekiláttak a királyi lakosztály kifosztásának. Elvitték az értékes ruhákat, fegyvereket, berendezési tárgyakat, sőt még az elhunyt uralkodó ékszereit és cipőjét is. A nemesek eközben saját birtokaikra siettek, hogy felkészüljenek a trónöröklést követő bizonytalan időszakra.

A férfi, akit életében egész Anglia rettegett, halála után szinte teljesen magára maradt. Végül úgy döntöttek, hogy Vilmost a normandiai Caen városában, az általa alapított Saint-Étienne-apátságban helyezik örök nyugalomra.

A temetés megszervezése azonban elhúzódott, a király holtteste pedig közben bomlásnak indult.
A temetésen következett a legmegalázóbb fordulat

A Caenbe tartó gyászmenet útját több akadály is nehezítette. A beszámolók szerint egy tűzeset is késleltette a szertartást, majd egy helyi férfi tiltakozott az ellen, hogy a királyt az apátság területén temessék el, mivel állítása szerint a földet korábban jogtalanul vették el a családjától.

Mire végre sor kerülhetett a temetésre, Vilmos holtteste már jelentősen felpuffadt.

A korabeli krónikák szerint a test nem fért el megfelelően az előkészített koporsóban. Amikor megpróbálták belehelyezni, a felgyülemlett gázok miatt a holttest szétrepedt.
Nem fért bele a koporsóba Hódító Vilmos holtteste, szétrepedt a temetésén
Hódító Vilmos szobra a franciaországi Falaise városában.
Fotó: Wikimedia Commons

A templomot olyan elviselhetetlen bűz árasztotta el, hogy a jelenlévők alig tudták folytatni a szertartást. A történet részleteit középkori krónikások örökítették meg, ezért nem lehet minden mozzanatát bizonyossággal rekonstruálni. Annyi azonban biztos, hogy a hódító uralkodó temetéséről rendkívül megalázó és hátborzongató történet maradt fenn.

Még a sírjában sem nyugodhatott békében

Vilmos földi maradványainak hányattatásai a temetéssel sem értek véget. Sírját 1522-ben felnyitották, majd 1562-ben, a francia vallásháborúk idején protestáns fosztogatók dúlták fel. A király csontjait szétszórták, és a maradványok jelentős része elveszett. A következő évszázadokban a sírhelyet többször helyreállították, ám a francia forradalom idején ismét megrongálták. A hagyomány szerint végül mindössze egyetlen combcsont maradt fenn az egykor rettegett uralkodó földi maradványaiból. A caeni Saint-Étienne-apátságban ma is emléktábla jelöli Hódító Vilmos nyughelyét.

Az uralkodó, aki katonai győzelmével új korszakot nyitott Anglia történetében, halála után olyan megaláztatások sorát szenvedte el, amelyek éles ellentétben álltak életében élvezett hatalmával.

(Belső kép 2.)

Nyitókép: Hódító Vilmos / The Print Collector/Getty Images

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!