Formózusz 891 és 896 között ült a pápai trónon. Egy olyan időszakban, amikor Itália különböző uralkodói és nagyhatalmú családjai folyamatosan küzdöttek a befolyásért. Ebben a politikai játszmában a pápa személye kulcsszerepet kapott, hiszen komoly hatással lehetett arra, ki szerezheti meg a császári címet.
Ő végül Arnulf keleti frank király mellé állt, akit 896-ban császárrá koronázott. Ezzel a tettével azonban szembekerült a befolyásos spoletói családdal, amelynek tagjai korábban szintén igényt tartottak a hatalomra. Az egyházi vezető még ugyanabban az évben meghalt, ellenségei viszont ezzel nem tekintették lezártnak az ügyet.
897 elején a holttestet végül kiemelték a sírjából, pápai díszruhát adtak rá, majd a római lateráni bazilikában egy trónra ültették. A zsinatot VI. István vezette, miközben a néhai pápa mellett egy diakónus állt, akinek csak az volt a feladata, hogy válaszoljon helyette.
A vádak között szerepelt, hogy Formózusz megsértette az egyházi szabályokat azzal, hogy Porto püspökeként később elfoglalta Róma püspöki székét, vagyis a pápai trónt. A tárgyalás kimenetele aligha lehetett kérdéses: a holttestet bűnösnek találták, pápaságát és több intézkedését érvénytelennek nyilvánították.
A groteszk eljárás Rómában is felháborodást váltott ki, VI. István helyzete pedig hamarosan megingott. Még ebben az évben elfogták és bebörtönözték, majd a börtönben megfojtották. Formózusz története eközben újabb fordulatot vett.
Holttestét megtalálták, később pedig ismét tisztességes temetést kapott a Szent Péter-bazilikában. II. Theodórosz pápa érvénytelenítette a „hullazsinat" döntéseit, IX. János pedig később olyan rendelkezéseket hozott, amelyekkel igyekezett elejét venni hasonló eljárásoknak.
Olvasd el ezt is!