Madame Tussaud halotti maszkok készítésével úszta meg a kivégzést
A Madame Tussauds a világ legismertebb viaszmúzeumaként hírességek, történelmi alakok és filmszereplők élethű másait tárja az érdeklődők elé. A hírnevet egy egészen bizarr történet előzte meg: az alapító Marie Tussaudnak egy ideig kivégzett arisztokraták és uralkodók halotti maszkjait is el kellett készítenie.
Marie Tussaud 1761-ben, Marie Grosholtz néven született Strasbourgban. A viaszfigurák készítését Philippe Curtius svájci orvostól tanulta, akinél édesanyja házvezetőnőként dolgozott. Tehetsége már 16 éves korában megmutatkozott, első viaszfigurája Voltaire-t ábrázolta. A következő években a francia arisztokrácia több tagja is felfigyelt rá, és elismert művésszé vált. Munkája XVI. Lajos húga, Erzsébet hercegnő figyelmét is felkeltette, akit szobrászatra is tanított.
A francia forradalom idején királyi kapcsolatai azonban majdnem az életébe kerültek. 1789. július 12-én, két nappal a Bastille ostroma előtt Curtius több viaszportréját forradalmi jelképként vitték végig Párizs utcáin. A forradalmárok tudták, hogy Tussaud az uralkodócsalád közelében dolgozott, ezért royalistának bélyegezték, börtönbe vetették, leborotválták a haját, és előkészítették a kivégzését.
Az asszony szabadulása után munkát is kapott az új rendszertől: halotti maszkokat kellett készítenie a guillotine áldozatairól. A maszkok között a forradalom több híres áldozatának arca is szerepelt: XVI. Lajos, Marie Antoinette, Erzsébet hercegnő, Robespierre és Jean-Paul Marat is.Tussaud később emlékirataiban arról írt, hogy a nyilvános tereken kiállított levágott fejek között kellett keresnie azokat az arcokat, amelyekből maszkot készíthetett. Ezeket aztán Párizs utcáin is felvonultatták, hogy a régi rend bukását demonstrálják.
Ahogy a The Vintage News is írja, Tussaud 1802-ben Nagy-Britanniába vitte gyűjteményét, majd évtizedeken át turnézott viaszfiguráival. Állandó londoni kiállítását 1835-ben nyitotta meg. A múzeum ma már nemzetközi hálózatként működik, gyűjteményében politikusok, uralkodók, popsztárok, hollywoodi színészek és kitalált karakterek is szerepelnek.
Érdekesség, hogy az eredeti intézmény egyik legnépszerűbb része a Chamber of Horrors, vagyis a Borzalmak Kamrája volt, ahol hírhedt gyilkosok és történelmi bűnözők viaszfiguráit állították ki. A múzeum később eredeti tárgyakkal is igyekezett hitelesebbé tenni a jeleneteket. A National Geographic szerint ilyen volt például az a kocsi, amellyel az 1890-es hampsteadi gyilkosság feldarabolt áldozatainak maradványait szállították, vagy IV. György koronázási öltözete. A közönség rajongott a borzongásért, de a sikerrel együtt a kritika is megjelent: sokan ízléstelennek és szenzációhajhásznak tartották, hogy valódi tragédiákból csináltak nyilvános látványosságot.
Olvasd el ezt is!