A vadnyugat egyik legrettegettebb alakja, Tom Horn 1860-ban született Missouri államban. Fiatalon az amerikai hadsereg felderítőjeként szolgált az apacsok elleni hadjáratokban, később pedig a Pinkerton nyomozóügynökségnek dolgozott. Az 1890-es években Wyomingban telepedett le, ahol nagy marhatenyésztők megbízásából kutatott állatlopással gyanúsított emberek után. A munkája során azonban valószínűleg törvénytelen eszközökhöz is folyamodott. Több, lesből elkövetett gyilkossággal hozták kapcsolatba, és már 1895-re rettegett hírnévre tett szert Wyomingban. Egyes történészek szerint 1900-ban két állatlopással gyanúsított férfit, Matt Rasht és Isom Dartot is ő ölte meg. Ezekért a gyilkosságokért soha nem állították bíróság elé.
Amikor 1901 nyarán lelőtték a 14 éves Willie Nickellt, Horn neve hamar felmerült a lehetséges elkövetők között. A fiú családja juhtenyésztéssel foglalkozott egy olyan vidéken, ahol régóta feszült volt a viszony a juh- és marhatenyésztők között. A térségben akkoriban komoly konfliktusokat okozott, hogy a juhnyájak egyre több olyan legelőn jelentek meg, amelyeket korábban főként szarvasmarhák számára használtak.
A nyomozók figyelme elég gyorsan Hornra terelődött. Ismerték a múltját, és azt is tudták róla, hogy a környék nagy marhatenyésztőinek dolgozik. Egy Joe LeFors nevű nyomozó ezért csapdát állított neki. Egy állítólagos munkalehetőség miatt találkozóra hívta, miközben a szomszédos helyiségben egy gyorsíró és egy tanú hallgatta a beszélgetést. Horn állítólag arról beszélt, hogy a fiút mintegy 300 méterről lőtték le, majd azt mondta, ez volt élete legjobb lövése és egyben a „legmocskosabb húzása”. A kijelentéseket az ügyészség beismerő vallomásként használta fel ellene, Horn védői viszont azt állították, hogy a férfi csak hencegett.
Horn kivégzésére 1903. november 20-án került sor Cheyenne-ben. Mivel attól tartottak, hogy társai megpróbálják kiszabadítani, katonák vették körül a börtönt. Az udvarra mindössze 35 szemtanút engedtek be, további mintegy 300 ember pedig odakint várakozott. A hatóságok végül az úgynevezett Julian-akasztófát választották Horn kivégzéséhez. A szerkezetet James Julian cheyenne-i építész tervezte 1892-ben azzal a céllal, hogy az ítélet végrehajtásakor senkinek se kelljen saját kezűleg kinyitnia az elítélt alatt a csapóajtót.
Horn kezét és lábát megkötözték, hurkot tettek a nyakába, majd fekete csuklyát húztak a fejére. Amikor elfoglalta helyét az emelvényen, a szerkezet működésbe lépett. A következő 35 másodpercben a jelenlévők csak a kifolyó víz hangját hallották. Ezután a retesz kioldott, Horn lezuhant, és azonnal eltört a nyaka.
A különleges akasztófát nem kifejezetten Horn számára készítették. Elsőként 1892-ben a 17 éves Charles Millert végezték ki vele, akit két fiatal férfi meggyilkolásáért ítéltek halálra. Az akkori seriff nehezen viselte, hogy neki kell majd működésbe hoznia az eszközt, ezért Julian olyan rendszert tervezett, amely ezt automatikusan elvégezte. Horn volt a szerkezet második áldozata. A Julian-akasztófát később a wyomingi állami börtönbe szállították, ahol további kivégzéseknél is használták. 1892 és 1933 között összesen 11 embert végeztek ki vele.
Olvasd el ezt is!