Wikimedia Commons
  ●  Kultúra

Szexbotrány és zsarolás rengette meg II. Vilmos császár udvarát

A 19. század végén súlyos botrány rázta meg II. Vilmos császár udvarát, miután névtelen levelek kezdtek terjedni a német arisztokrácia tagjairól. A küldemények állítólagos szexuális viszonyokról és kompromittáló titkokról számoltak be, a gyanú pedig hamar a császár közvetlen környezetére terelődött. Az ügy éveken át foglalkoztatta az udvart, és végül halálos következményekkel is járt.

A Német Birodalom 1871-ben, porosz vezetéssel jött létre, és rövid idő alatt Európa egyik meghatározó nagyhatalmává vált. Az ország élén a Hohenzollern-dinasztia állt, 1888-ban pedig II. Vilmos került a császári trónra. Ehhez a körhöz tartozott II. Vilmos nővére, Sarolta porosz hercegnő is, Viktória brit királynő unokája. Sarolta 1878-ban ment hozzá Bernát szász–meiningeni örökös herceghez, majd Berlin társasági életének ismert alakjává vált. Gyakran vett részt előkelő összejöveteleken, és maga is rendszeresen fogadott vendégeket. Ebben a közegben robbant ki 1891 elején az a botrány, amely évekre felforgatta a császári udvart.

Sarolta porosz királyi hercegnő
Fotó: Wikimedia Commons

1891 januárjában Sarolta is részt vett azon a bizonyos társasági eseményen, amelyet a Berlin melletti Grunewald vadászkastélyban tartottak. A vendégek között a császári család rokonai és az udvar magas rangú tagjai is ott voltak. Hogy pontosan mi történt azon az estén, nem tudni, később azonban arról kezdtek pletykálni, hogy a vendégek sokat ittak, és többen házasságon kívüli kapcsolatba bonyolódtak.

Névtelen levelek lepték el az udvart

A találkozó után névtelen levelek érkeztek az arisztokrácia tagjaihoz. Ezek részletes szexuális vádakat és pletykákat tartalmaztak, egy részükhöz pedig obszcén képeket és kollázsokat is mellékeltek. Több száz ilyen levél maradt fenn, és a bennük szereplő részletek arra utaltak, hogy az író jól ismerte az udvar belső ügyeit. 1894-ben II. Vilmos udvari ceremóniamesterét, Leberecht von Kotzét gyanúsították meg a névtelen levelek küldésével. 1894-ben őrizetbe vették, majd katonai bíróság elé került, de nem sikerült bizonyítani, hogy ő írta a leveleket, ezért felmentették. Kotze ezután párbajokra hívta ki azokat, akik szerinte alaptalanul vádolták meg. Az egyik összecsapás 1896-ban halállal végződött: Kotze lelőtte Karl von Schrader bárót, aki belehalt sérüléseibe.

Mi lett a levelek sorsa?

Sarolta neve szintén felmerült a lehetséges levélírók között. Róla már korábban is azt tartották, hogy szeret pletykálni. A levelekben ráadásul olyan udvari titkok szerepeltek, amelyekhez csak kevesen férhettek hozzá, ezért ő is gyanúba került. Bizonyíték azonban soha nem került elő ellene, és a levelek szerzőjének kilétét máig nem sikerült egyértelműen tisztázni. A botrány mindenesetre komolyan ártott Sarolta hírnevének, és a testvérével, II. Vilmossal való kapcsolata is megromlott. Férjét pedig másik katonai alakulatba helyezték, így a házaspár Berlinből is elköltözött.

Nyitókép: II. Vilmos német császár 1898. október 17-én érkezett meg Konstantinápolyba a császári jachton (SMY Hohenzollern). / Wikimedia Commons

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!