Ausztriai Anna spanyol királyné 1549-ben született a spanyolországi Cigalesben, II. Miksa későbbi német-római császár és spanyolországi Mária legidősebb lányaként. Szülei közeli rokonok voltak: első unokatestvérként kötöttek házasságot. Az ilyen frigyekkel azt próbálták elérni, hogy a hatalom, a címek és a birtokok minél inkább a családon belül maradjanak. Anna gyermekkorának nagy részét Bécsben töltötte, apjához pedig kifejezetten szoros kapcsolat fűzte, a források szerint ő volt a császár egyik kedvenc gyermeke.
A jövőjét ettől függetlenül elsősorban a család politikai érdekei határozták meg. 1564-ben eljegyezték Habsburg Károly asztúriai herceggel (Don Carlos), II. Fülöp egyetlen fiával és a spanyol trón örökösével. A herceg Anna első unokatestvére volt, de az ilyen házasságok az európai uralkodócsaládok körében ekkor egyáltalán nem számítottak rendkívülinek. A frigyre végül nem került sor. Don Carlos egészsége fiatal korától gyenge volt, egy 1562-es súlyos fejsérülés után pedig viselkedése is egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Apjával is szembefordult, ezért II. Fülöp 1568 elején őrizetbe vetette. A herceg még ugyanabban az évben, 23 évesen meghalt a fogságban.
Néhány hónapon belül II. Fülöp harmadik felesége, Valois Erzsébet is meghalt. A király így rövid idő alatt elveszítette egyetlen fiát és feleségét, miközben továbbra sem volt fiú örököse. A spanyol trónutódlás biztosítása érdekében ezért szokatlan döntés született: az Annával tervezett házasságot nem vetették el, csak éppen Don Carlos helyett annak apja, II. Fülöp lett a vőlegény.
Anna egyben Fülöp unokahúga is volt, mivel édesanyja a spanyol király testvére volt. A közeli rokonság miatt a házasság egyházi szempontból is problémásnak számított, V. Piusz pápa ellenezte a frigyet. Anna apja azonban beleegyezett, és a húszéves hercegnő 1570-ben hozzáment 43 éves nagybátyjához.
A házasság a körülmények ellenére a beszámolók szerint kifejezetten jól alakult. Anna hamar beilleszkedett a merev spanyol udvarba, Fülöp pedig erősen kötődött hozzá. Tíz év alatt öt gyermekük született, közülük azonban csak egy, a későbbi III. Fülöp érte meg a felnőttkort. Két fiú kisgyermekként, egy harmadik hétévesen, egyetlen lányuk pedig háromévesen halt meg. A spanyol királyné maga sem élt sokáig. 1580-ban férjével Portugáliába utazott, ahol súlyosan megbetegedett, és október 26-án, néhány nappal 31. születésnapja előtt meghalt. II. Fülöp ezután nem házasodott meg újra.
Anna és Fülöp házassága után a spanyol és az osztrák Habsburgok továbbra is gyakran házasodtak egymás között. Nyolcvan évvel később pedig szinte pontosan ugyanaz a helyzet ismétlődött meg, mint az ő esetükben. Nyolcvan évvel később a történet szinte megismételte önmagát. Ezúttal Ausztriai Mária Anna, az osztrák Habsburg-ág hercegnőjét szánták IV. Fülöp spanyol király fiának és örökösének, Baltazár Károly asztúriai hercegnek. A trónörökös azonban még az esküvő előtt meghalt, ezért végül maga IV. Fülöp vette feleségül Máriát. A helyzet kísértetiesen hasonlított Anna és II. Fülöp esetére, Mária ugyanis a spanyol király unokahúga volt.
Ebből a házasságból született II. Károly, a spanyol Habsburgok utolsó uralkodója. Egész életében súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, utódja pedig egyik házasságából sem született. Amikor 1700-ban meghalt, vele együtt a spanyol Habsburg-ház férfiága is kihalt.
A Habsburgokat persze nem valamiféle valódi átok sújtotta. A problémát az jelentette, hogy a család generációkon át újra és újra közeli rokonok között kötött házasságokat. Anna és nagybátyja frigye ennek a gyakorlatnak az egyik legismertebb példája lett, amelynek következményei később az egész spanyol ágat érintették.
Olvasd el ezt is!