Hercegnőknek születtek, sorra érték a tragédiák a Medici-lányokat
A Medici névről legtöbbünknek Firenze, a reneszánsz művészet, a fényűző paloták és a nagy hatalmú családfők jutnak eszünkbe. A legendás család történetében azonban több fiatal nő sorsa is tragikusan alakult. Politikai házasságok, betegségek és családon belüli bűncselekmények sora tette tönkre életüket.
I. Cosimo de’ Medici 1519-ben született, és eredetileg nem őt szánták Firenze élére. A család egyik oldalágához tartozott, így akár csendesebb élet is várhatott volna rá. Ez azonban 1537-ben megváltozott, amikor meggyilkolták unokatestvérét, Alessandro de’ Medicit. A mindössze 17 éves Cosimót választották a város hercegévé, 1569-ben pedig Toszkána nagyhercege is lett. Hatalmát házassággal erősítette tovább: 1539-ben feleségül vette Eleonora di Toledót, a nápolyi spanyol alkirály lányát.
Cosimo első lánya, Bia, még házasságon kívül született 1536 körül. Anyjának kilétét ma sem ismerjük. Apja elismerte, a Medici-ház tagjaként nevelték, Eleonora di Toledo is gondoskodott róla. Bia mindössze hatéves volt, amikor egy utazás után magas láza lett, és 1542-ben meghalt – valószínűleg maláriában. Később Cosimo Bronzino udvari festővel készíttetett róla portrét, amely ma is a családi gyász egyik ismert képe.
Anna, a törvényes lányok egyike, csak néhány hónapot élt. 1553 márciusában született, és még ugyanabban az évben, augusztusban meghalt. A 16. században a csecsemőhalandóság nagyon magasnak számított, a rang, de még a vagyon sem védte meg a gyerekeket a fertőzésektől.
Maria de’ Medici, Cosimo és Eleonora első közös gyermeke, 1540-ben született. A források szerint okos, művelt lány volt, fiatalabb testvéreit matematikára és más tárgyakra is tanította. Már gyerekként házassági tervek vették körül: portréját elküldték Franciaországba Medici Katalinnak, később Alfonso d’Este ferrarai örökössel jegyezték el, az esküvőre azonban végül nem került sor. Maria 1557-ben, 17 évesen halt meg, feltehetően maláriában. Halála után gyilkosságot kiáltottak Firenze-szerte, ennek kapcsán azonban a mai napig nincs biztos bizonyíték.
Lucrezia alig 13 éves volt, amikor 1558-ban hozzáadták az akkor 24 éves Alfonso d’Estéhez. Férje sokáig Firenzében hagyta, majd csak akkor hívta Ferrarába, amikor herceg lett. Lucrezia egészsége gyorsan romlott: lázrohamok, orrvérzés, köhögés és fogyás gyötörte. 1561-ben, 16 évesen halt meg. A mérgezésről szóló hírek sokáig fennmaradtak, a modern történészek inkább tüdőtuberkulózist tartanak valószínűnek.
Isabella de’ Medici sorsa mind közül a legismertebb és egyben a legsötétebb. 1542-ben látta meg a napvilágot, majd tizenöt évesen férjhez ment Paolo Giordano Orsinihez, egy nagy múltú római arisztokrata család tagjához. Házassága kezdettől nehéz volt. Apja egy ideig Firenzében tartotta, részben azért, mert nem bízott a költekező férjben. Isabella tájékozott, önálló és népszerű nőként élt az udvarban, ahol különféle szerelmi kapcsolatairól is terjedtek a hírek.
Olvasd el ezt is!