Egy teljesen tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi ujjlenyomatot találtak Spanyolország középső részén, a San Lázaro nevű sziklamenedékhelyen egy kis kavicson. A lelet különlegessége, hogy úgy tűnik, az ősember vörös okkerfestéket használt, és az ujjlenyomata egy arc megfestése közben került a kavicsra – egy új tanulmány szerint minden bizonnyal szándékosan.
A friss felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a neandervölgyiek gondolkodása fejlett volt, és hozzájuk is közel állt az a jelenség, amit ma pareidoliának nevezünk – vagyis az a hajlam, hogy arcokat látunk bele különböző tárgyakba vagy mintákba, például felhőkbe, sziklákba vagy akár foltokba.
A tanulmány szerzői szerint ez az egyszerűnek tűnő kavics akár az emberi arc egyik legkorábbi, szimbolikus ábrázolásának is tekinthető a történelem előtti időkből. A lelet körülbelül 43 ezer éves, és abból a korszakból származik, amikor ezen a területen még nem éltek modern emberek (Homo sapiens), csak neandervölgyiek.
Ezt is olvasd el! Eddig nem ismert emberi populáció nyomaira bukkantak tudósok
Egy korábbi ásatás során már találtak egy részleges neandervölgyi ujjlenyomatot Németországban, egy ősi gyantamaradványban, ám a mostani spanyol lelet két szempontból is különleges: egyrészt teljes egészében megőrződött, másrészt úgy tűnik, tudatosan készült. A kutatók szerint az ujjlenyomattal festett vörös pötty nem véletlenszerű vagy elmaszatolt folt – a festéket valaki szándékosan, egy festékbe mártott ujjal vitte fel a kőre.
Ahogy az IFLScience is kiemeli, a vizsgálatok alapján a kavicsot nem a lelőhelyen találták, hanem a közeli Eresma folyóból származik, és nem használták szerszámként: ez azért fontos, mert arra utal, hogy nem gyakorlati, hanem szimbolikus jelentősége lehetett.
A kutatók megfigyelték, hogy a festett pötty és a kavicson eredetileg meglévő bemélyedések együtt egy emberi arcra emlékeztető képet alkotnak: a mélyedések szemekhez, a pötty egy orrhoz, a vonalak a szájhoz hasonlíthatók.
Ez alapján a tanulmány szerzői felteszik a kérdést: vajon a kavics valóban egy arcot ábrázol? Vajon az ősember ugyanúgy látta rajta az arcot, ahogyan mi is látjuk – a pareidolia révén?
Figyelmedbe ajánljuk! Mamutcsontokkal játszhattak 400 ezer évvel ezelőtt a gyerekek
Álvarez-Alonso et al./Archaeological and Anthropological Sciences 2025 (CC BY 4.0)
Bár a kutatók nem biztosak abban, hogy az ősember valóban arcot akart-e ábrázolni, a vizsgálat végén mégis így fogalmaznak:
Nem zárhatjuk ki, hogy a Homo sapienshez hasonlóan a neandervölgyiek is képesek voltak arcokat felismerni, megjeleníteni, sőt, hogy képesek voltak szimbolikus gondolkodásra.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, egy friss tanulmány szerint a korabeli emberek igenis fejlett képességekkel és gondolkodással rendelkeztek: elég csak arra gondolnunk, hogy nemcsak használták a tüzet, de rendkívül precízen is kezelték. Az ősemberek tűzrakási módszeréről itt írtunk bővebben.
