Bár a tűzhasználat már több mint egymillió éve része az emberiség eszköztárának, a legutóbbi jégkorszak leghidegebb időszakából, az úgynevezett utolsó glaciális maximum idejéből meglepően kevés nyomot találunk a tűz jelenlétére – írja a Science Alert. Egy friss tanulmány azonban most megerősítette: a korabeli emberek nemcsak használták a tüzet, de rendkívül precízen voltak képesek kezelni azt.
A portál beszámolója szerint a kutatók a mai Ukrajna területén, a Dnyeszter folyó mentén található Korman' 9 lelőhelyen talált három ősi tűzrakó helyet vizsgálták meg részletesebben.
Ezt is olvasd el! Mamutcsontokkal játszhattak 400 ezer évvel ezelőtt a gyerekek
Az elemzések szerint
az őseink ezeken a tűzrakóhelyeken akár 600 fok feletti hőt is elérhettek, ami azt jelzi: a jégkorszaki emberek pontosan tudták, hogyan szabályozzák a tüzet, még extrém körülmények között is.
Az ősemberek tökéletesen kontrollálták a tüzet, és attól függően használták, hogy mire volt épp szükségük
– idézi a tanulmány Philip Nigst régészt.
Illusztráció – a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre.
Illusztráció: shutterstock/AI
A kutatók szerint a tűz nemcsak melegedésre szolgált, hanem főzéshez, szerszámkészítéshez és közösségi összejövetelekhez is nélkülözhetetlen volt.
Bár korábban úgy tűnt, hogy a jégkorszak fagyos klímája miatt esett vissza a tűzhasználat, a mostani felfedezések inkább azt mutatják: a tüzelőanyag, különösen a lucfenyő hiánya és a természet rohamos pusztulása okozhatja a régészeti bizonyítékok hiányát is.
A már említett tűzrakóhelyeken talált megégett állattetemek azt is felvetik, hogy a vadászó-gyűjtögető közösségek időnként csontokat is égethettek tüzelőanyagként.
Ez is érdekelhet! Eddig nem ismert emberi populáció nyomaira bukkantak tudósok
A jelek alapján ráadásul
