Ötven évvel azután, hogy Etiópiában előkerült egy Australopithecus afarensis fosszilis csontváza – akit Lucynak neveztek el –, kutatók most felvázolták, vajon mi történhetett vele életének utolsó napján.
A fosszilizálódott fogak, koponyatöredékek, medence- és combcsontdarabok alkotják a világ leghíresebb Australopithecus afarensisének, Lucynak maradványait. A hominida 1974. november 24-én került elő Északkelet-Etiópia Afar régiójában, a kutatást pedig Maurice Taieb, Yves Coppens, Donald Johanson, Jon Kalb és Raymonde Bonnefille vezette.
Az 52 csonttöredék, amely Lucy csontvázának körülbelül 40 százalékát teszi ki, abban az időben a valaha talált legteljesebb maradvány volt, és forradalmasította őseink életének megértését.
Ez is érdekelhet: Egyik ősünk már a dinoszauruszok idejében is élt, állítja egy új tanulmány
Lucy két lábon járt, és a feltételezések szerint 11 és 13 éves kora között halt meg, ez azonban a faj esetében felnőttnek számított. A nő 110 centiméter magas volt, valamint 29 kg-ot nyomott – írja a Live Science.
Az utolsó nap
Az utolsó napját is úgy kezdte, mint bármelyik másikat: felébredt a fák tetején, ágakból és levelekből készített fészkében, ahol csoportjával együtt aludt, majd elindult élelem után kutatni. Az viszont egyelőre nem világos, hogy egyedül vagy csoportban indult-e gyűjtögetni, és ha volt kicsinye, magával vitte-e.
Fogzománcának kémiai elemzése szerint valószínűleg füveket, gyökereket és rovarokat fogyasztott, amelyek mindennapos élelemforrásai lehettek. Talán madár- vagy teknőstojásokat is talált, amelyeket azonnal elfogyasztott, mint ízletes, fehérjében gazdag csemegéket. Ha pedig szerencséje volt, és ráakadt egy nagyobb emlős, például egy antilop tetemére, amelyet még nem szedtek teljesen szét, ő és társai kődarabokkal szedték le róla a húst.
Ezek a lassú kétlábon járók abban a veszélyes környezetben nem engedhették meg maguknak, hogy válogatósak legyenek.. Mindent megettek, amit csak meg tudtak szerezni
– mondták a kutatók.
Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy Lucy faja bármilyen módon használta volna a tüzet az ételeik elkészítésére.
Halálának okára azonban két elmélet létezik.
Talán lent volt a tónál, és — bumm! — egy krokodil előugrott. A krokodilok hihetetlenül gyorsak, és ez veszélyes hely, ha olyan kis teremtmény vagy, mint Lucy
– kezdték a szerzők.
A szakértők ugyanis Lucy medencéjén egy ragadozó fognyomát találták, amely nem gyógyult be, ez azt jelzi, hogy a halála körüli időben keletkezett. Bár a fognyomot okozó állatot nem sikerült egyértelműen azonosítani.
Olvasd el ezt is! Új kísérletek alapján az ősember nem morgott
A második elmélet szerint lezuhant egy fáról, miközben élelem után vadászott. Csontvázának nagyfelbontású CT-vizsgálatai és 3D rekonstrukciói alapján a kutatók töréseket azonosítottak a jobb vállában, bordáiban és térdeiben. Ezek a sérülések eltérnek azoktól a tipikus törésektől, amelyek fosszíliákon alakulnak ki a föld és a kövek millió éves nyomása alatt.
Nem világos, hogy egyedül volt-e, amikor meghalt. De még ha fajának más tagjai vele is voltak, valószínűleg nem sokat foglalkoztak a testével. Főemlősöket tanulmányozó kutatók más fajok érdeklődését is dokumentálták élettelen testek iránt. Például a csimpánzok gyakran gondoskodnak a halott egyedek testéről néhány órán vagy napon keresztül, néha őrizve azt.
Lucy csoportja talán hasonlóan viselkedett vele, amíg a teste természetesen el nem temetődött, ami valószínűleg gyorsan, például egy áradás vagy sárlavina következtében történt.
