Egy új genetikai modell azt sugallja, hogy a modern ember ősei két különböző populációból származnak, amelyek evolúciós történelmünk során szétváltak és újra egyesültek.
Egy új genetikai modell szerint a modern emberek ősei 1,5 millió évvel ezelőtt egy titokzatos, eddig nem ismert populációtól váltak el, majd 300 ezer évvel ezelőtt újra összekapcsolódtak velük. Az ismeretlen populáció a DNS-ünk 20%-át adja, és nagy hatással lehetett az agyműködésünk felgyorsulására, írja a Live Science.
Ez is érdekelhet! Egy kutatás szerint sötét bőre, haja és szeme lehetett a legtöbb európainak 3000 évvel ezelőttig
Az a tény, hogy a mai DNS vizsgálatával rekonstruálni tudjuk a több százezer vagy millió évvel ezelőtti eseményeket, megdöbbentő, és azt mutatja, hogy történelmünk sokkal gazdagabb és összetettebb, mint ahogyan azt elképzeltük
– mondta Aylwyn Scally, a tanulmány társszerzője, a Cambridge-i Egyetem genetikusa.
A Nature Genetics című folyóiratban március 18-án megjelent tanulmányban a kutatók bemutatták a genomikai adatok modellezésének új módszerét, amely lehetővé tette számukra a modern ember (Homo sapiens) evolúciójának szorosabb megismerését.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy kiderült: valójában két fő ősi embercsoport létezett, amelyek körülbelül 1,5 millió évvel ezelőtt szétváltak – ezeket a tudósok A és B populációnak nevezték el.
Közvetlenül a kettéválás után az A populáció úgynevezett szűk keresztmetszetet élt át, vagyis a populáció súlyosan lecsökkent, és valószínűleg eltűnt a genetikai sokféleség jelentős része. Ennek ellenére az A populáció idővel növekedésnek indult, és végül a neandervölgyiek is innen váltak ki.
Ha tovább olvasnál: Így telhetett a népszerű ősember, Lucy utolsó napja
Ezután, körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt az A populáció ismét keveredett a B populációval – állapították meg a kutatók. Genetikai elemzésük szerint a mai ember genomjának 80 százaléka az A populációból, 20 százaléka pedig a B-ből származik.
