A neandervölgyiek nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el végérvényesen Eurázsiából, ám a legfrissebb kutatások szerint már jóval előbb, közel 70 ezer évvel végső kihalásuk előtt is majdnem teljesen kipusztultak egyszer.
Miután 2010-ben a tudósoknak végre sikerült sorrendbe állítaniuk a teljes neandervölgyi genomot, nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a késői neandervölgyiek genetikailag jóval kevésbé voltak változatosak, mint a modern emberek. Ez a felfedezés arra enged következtetni, hogy az őskori emberszabásúaknak egy ponton katasztrofális populációs összeomláson kellett keresztülmenniük – más néven populációs szűk keresztmetszet alakult ki náluk.
Ez is érdekelhet! Régészek lehet, hogy felfedezték az emberi faj eddig ismeretlen ősét
Hogy pontosan mikor következett be ez a tömeges kihalás, az máig vita tárgyát képezi: egyes tudósok szerint a neandervölgyiek felbukkanásának legkorábbi szakaszában történt, míg mások szerint egybeesett a klasszikus neandervölgyiek megjelenésével.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor következett be a neandervölgyiek tömeges kihalása
Fotó: Shutterstock
Sajnos a legkorábbi neandervölgyiekből származó ép DNS hiánya miatt a tudósok nem tudják rekonstruálni a történteket. A problémát megkerülve egy új tanulmány szerzői mélyreható elemzést végeztek a különböző neandervölgyi populációk belső fülének úgynevezett csontos labirintusán, írja az IFLScience. A Sima de los Huesosból származó preneandervölgyi maradványokat korai és klasszikus neandervölgyi leletekkel hasonlították össze, az eredmények pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a genetikai változatosság 430 ezer évtől egészen 120 ezer évvel ezelőttig növekedhetett.
Ha tovább olvasnál: Így telhetett a népszerű ősember, Lucy utolsó napja
