A legtöbb őskori európai embernek sötét volt a bőre, a haja és a szeme egészen a vaskorig, azaz körülbelül 3000 évvel ezelőttig – derül ki egy új kutatásból a Live Science szerint.
Tudósok megállapították, hogy a világosabb bőrt, hajat és szemet eredményező gének csak körülbelül 14 ezer évvel ezelőtt, a paleolitikum késői szakaszában jelentek meg az európaiak körében. Ezek a vonások azonban csak szórványosan fordultak elő egészen a közelmúltig – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Silvia Ghirotto, az olaszországi Ferrarai Egyetem genetikusa.
Ez is érdekelhet! Ősemberek: 5 tévhit, ami elterjedt, de köze sincs a valósághoz
A világosabb bőr evolúciós előnyt jelenthetett az európaiak számára, mivel a gyengébb európai napfényben így több D-vitamint tudtak szintetizálni, ami elengedhetetlen az egészséges csontokhoz, fogakhoz és izomzathoz. A világosabb – például kék vagy zöld – szemszín azonban úgy tűnik, nem jelentett különösebb előnyt, így elterjedését lehet, hogy a puszta véletlennek köszönhetjük.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ghirotto és kollégái 348 ősi DNS-mintát elemeztek 34 nyugat-európai és ázsiai ország régészeti lelőhelyeiről. A legrégebbi, 45 ezer évvel ezelőtti minta a nyugat-szibériai Irtysh folyó vidékén 2008-ban felfedezett Ust'-Ishim nevű egyénből származik, egy másik kiváló minőségű DNS-minta pedig a nagyjából 9000 éves svédországi SF12 maradványaiban található.
Ha tovább olvasnál: Hatalmas népességpusztulást szenvedtek el a neandervölgyiek 110 ezer évvel ezelőtt
A kutatók megállapították, hogy Észak- és Nyugat-Európában a világos szemek körülbelül 14 000 és 4000 évvel ezelőtt jelentek meg az emberek körében, de ekkor még abszolút a sötét haj és a sötét bőr dominált.
