Ősemberek: 5 tévhit, ami elterjedt, de köze sincs a valósághoz

​​A „haladás menete” az ember természetes fejlődését mutatja

A fejlődésünk egyik legismertebb folyamatábrája az úgynevezett „haladás menete”, amely az emberi evolúció 25 millió éves történetét hívatott bemutatni mindössze pár képben. Ez az elmélet hosszú évtizedekig teljesen elfogadott és megkérdőjelezhetetlen volt tudományos körökben – még úgy is, hogy egyébként torz és nem fedi a valóságot.

Ez is érdekelhet! Kiderült: így vészelték át az ősemberek a jégkorszakot Közép-Európában

Az ábra ugyanis – hamisan – azt sugallja, hogy az emberi fejlődés egyenes irányú és mindenképpen progresszív: tehát egy faj az alkalmazkodása során szükségszerűen fejlettebb lesz.

Csakhogy a tudomány rácáfol erre az állításra, hiszen egyértelmű fosszilis bizonyítékaink vannak arra vonatkozólag, hogy bármely egyed fejlődése során rengeteg zsákutca, visszafejlődés és egymással párhuzamos progresszió is megfigyelhető.

Ráadásul a végkövetkeztetés sem helyes, hiszen a „haladás menetéből” az olvasható ki, hogy a Homo sapiens áll a hierarchia csúcsán a fejlettség terén. Csakhogy sehogy sem lehet bizonyítani azt, hogy a mai kor embere lenne az evolúció csúcsa és a fejlődés ne folytatódna tovább.

​A vadászó-gyűjtögető életmód kemény munkával és állandó éhezéssel járt

Ma már nehéz elhinni, de a mezőgazdaság megjelenése előtt az őseink sokkal nyugodtabb és kevésbé megterhelő életet éltek. Az ősemberek vadászó életmódja a szakértők szerint ugyanis mindössze heti 14 óra munkával fenntartható volt és az éhezésnek nyomait sem találjuk az őseink életében. Épp ellenkezőleg:

a tudósok szerint a csak húsból és zöldségekből álló étrend kifejezetten változatos és egészséges volt, az élelem beszerzése pedig nem jelentett különösebben nagy problémát.

Ezt is olvasd el! Így telhetett a népszerű ősember, Lucy utolsó napja

Ezzel szemben a mezőgazdaság megjelenésével a munkaórák és a feladatok is jelentősen megszaporodtak: a jószágokat el kellett tartani, a termény betakarítani, ami sokkal nagyobb fizikai munkával járt, mint a heti egyszeri vadászat.

​Az ősemberek agya kisebb volt, mint a miénk

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a prehisztorikus emberek a kognitív képességeiket tekintve fejletlenebbek voltak, mint a mai kor emberei. A kutatások azonban egészen mást mutatnak: több olyan tanulmány is született, melyek szerint az őseink agya már 100 ezer évvel ezelőtt teljesen kifejlődött és alig változott az elmúlt évezredekben.

A tudósok azt állítják, hogy

teoretikusan egy ősember ugyanúgy képes lett volna olvasni, megoldani matematikai problémákat és komplexebben értelmezni a körülötte lévő világot, ha a körülmények rákényszerítették volna.

Sőt, akadnak olyan szakértők is, akik szerint az ősemberek és a mai ember között az egyetlen különbség az, hogy más feltételekhez kellett alkalmazkodnunk és emiatt szükségszerűen más módon használjuk az agyunkat.

A neandervölgyiek primitív, állatias lények voltak

A 19. században elterjedt tévhit a mai napig kifejezetten népszerű, annak ellenére is, hogy a tudomány teljesen mást mond. Az 1800-as években a legnagyobb hatású gondolkodók egész egyszerűen primitív állatokhoz hasonlították a neandervölgyieket, akik képtelenek voltak a komplex gondolkodásra és emberi érzelmek kifejezésére.

Ennek tökéletesen ellentmondanak azok a bizonyítékok, melyek szerint

képesek voltak szerszámokat használni, bonyolult temetkezési szokásaik voltak és összetett társadalomban, kiterjedt kapcsolati hálóban éltek egymással.

Ajánljuk figyelmedbe! Kiderült: ekkor kezdett el az ősember ételeket főzni

A „hiányzó láncszem” még mindig hiányzik

A huszadik században az egyik legnagyobb fejtörést az okozta, hogy megtalálják az úgynevezett „hiányzó láncszemet”, vagyis azt a fajt, ami fejlettségében a majmok felett, de közvetlenül a Homo sapiens alatt állt. A modern tudomány azonban egészen máshogy gondol az evolúcióra és ebből kiindulva

nem ismeri el, hogy létezett volna egyetlen faj, ami összekötne minket a majmokkal.

Az ember fejlődéstörténete ugyanis lassú és szerteágazó, így szinte teljesen kizárható az, hogy valaha létezett volna egyetlen olyan félig ember-félig majom, ami a két faj közti átmenetet jelentette volna.

Az elmúlt évtizedekben számos újabb fosszília és genetikai kutatás került elő, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy az emberi evolúció nem egyetlen hiányzó faj köré épült, hanem sok lépcsőben, különböző fajok keveredésével és kölcsönhatásával zajlott.