Egy új tanulmányból kiderül: az emberek 20 ezer évvel ezelőtt meglepő módon nem menekültek Dél-Európába a fagyos időjárás elől. A kutatás megkérdőjelezi a régóta fennálló elméleteket arról, hogy őseink hol és hogyan éltek ebben a jégkorszakban.
Az eddigi tanulmányok alátámasztották a legtöbb régész azon nézetét, hogy a modern ember az utolsó jégkorszak csúcspontján Dél-Európába vonult vissza, és csak akkor hagyta el a területet, amikor megemelkedett a globális hőmérséklet.
Egy új kutatás azonban felülírja ezt a forgatókönyvet: a Bournemouth-i Egyetemen dolgozó Oxala García-Rodríguez vezette csoport genetikai adatok segítségével bebizonyította, hogy az emberek egy része Közép-Európában maradt.
Az utolsó jégkorszak tetőzésekor, azaz körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt az európai jégtakarók elérték Dániát és Dél-Walest. Közép-Európa hideg, de nagyrészt jégmentes volt, hasonlóan a mai Alaszkához vagy Szibériához.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
García-Rodríguezék tanulmánya huszonhárom Európában elterjedt emlős genetikai történetét tekintette át. Fontos szempont volt, hogy hol található ma a legnagyobb genetikai sokszínűség Európa-szerte, ugyanis a nagy genetikai változatosságú területek valószínűleg azok, ahol a legrégebb óta élnek ezek a fajok.
Ezek jellemzően olyan helyek, ahová a fajok visszahúzódtak, hogy túléljenek azokban az időszakokban, amikor a környezeti feltételek máshol ezt nem teszik lehetővé.
Ha tovább olvasnál! Kiderült: ekkor kezdett el az ősember ételeket főzni
Meglepő módon a Homo sapiens nem menekült el a jéghideg elől, de minden bizonyíték arra mutat, hogy képesek voltak elviselni a körülményeket, miközben az addig körülöttük élő állatfajok melegebb éghajlatra húzódtak vissza.
Az biztosnak tűnik, hogy az embereknek ekkor már volt ruházatuk, hajlékot is építettek, és tüzet is használtak – ez rengeteget segíthetett a túlélésben, ahogy az is, hogy mindenevők voltak.
