A Kölni Egyetem régészeti kutatócsoportja szinte teljes bizonyossággal megállapította, hol keresztezték egymást a két, eredetileg különálló faj útjai – a találkozás lenyomata pedig a mai napig felfedezhető a génjeinkben, írja a Science Alert.
Egy új kutatás szerint az iráni Zagrosz-hegységben vált egy fajjá a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis, ez pedig teljesen megváltoztatta a modern ember felépítését, hiszen ma, évezredekkel később is a részünk a neandervölgyi DNS.
Saman Guran, a németországi Kölni Egyetem régésze és kollégái genetikai, régészeti, topográfiai és ökológiai adatok kombinációját használták fel a kérdéses helyszín beazonosításához.
Úgy véljük, hogy a Zagrosz-hegység folyosóként működött... elősegítve a modern emberek észak felé, illetve a neandervölgyiek dél felé irányuló szétszóródását
– írja a csapat a tanulmányban, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.
Ezen a mai Iránhoz tartozó területen található az egyik legismertebb neandervölgyi lelőhely, a Shanidar-barlang, ahol 1953-ban tíz neandervölgyi ember maradványait fedezték fel.
A Zagrosz-régió biológiai sokféleségének köszönhetően elegendő erőforrás állt rendelkezésre ahhoz, hogy a neandervölgyi és a modern ember egymás mellett létezzen.
A két faj körülbelül 80 és 120 ezer évvel ezelőtt, több tízezer éven át osztozott a Perzsa-fennsíkon, mielőtt megszűnt volna a neandervölgyiek önálló státusza.
Ha tovább olvasnál! Kiderült: ekkor kezdett el az ősember ételeket főzni
Érdekes módon viszont, miközben rengeteg bizonyítékunk van arra, hogy a neandervölgyi gének az emberi DNS részét képezik, fordítva ez már nem mondható el – ez viszont valószínűleg betudható annak, hogy továbbra is nagyon kevés neandervölgyi mintát ismernek a kutatók.
