Egészen egy neandervölgyi emberig térképezték fel.
Az angliai Oxfordi Egyetem Big Data Institute (BDI) kutatói most jelentős előrelépést tettek azzal, hogy 215 populáció több mint 3600 egyedi szekvenciájából álló „erdőt" egyetlen, hatalmas fává egyesítettek. A fa ágai elképesztő, mintegy 231 millió ősvonalból állnak. Az alapját nyolc ősi, rendkívül részletes emberi genomszekvencia által képviselt gyökerek alkotják, amelyeknek több ezer kisebb részletét használták fel a múltunkban elfoglalt helyük megerősítésére.
Ezek között van három neandervölgyi genom, egy gyenyiszovai genom, valamint egy kis család, amely több mint négyezer évvel ezelőtt élt Szibériában.
Lényegében rekonstruáljuk őseink genomjait, és ezeket felhasználva alkotunk egy sor összekapcsolt evolúciós fát, amelyet famenetnek nevezünk.
– mondja Anthony Wilder Wohns genetikus, aki a tanulmányt vezette, miközben a BDI-nél doktorált.
Ezután pedig meg tudják becsülni, hogy mikor és hol élhettek ezek az ősök. A fák szekvenciájának módszere az úgynevezett tömör adatszerkezetet használja – ez egy olyan számítástechnikai koncepció, amelynek célja, hogy az adatokat optimális mennyiségű térben ábrázolja, ami egyben korlátozza az összes kérdéssel való szondázáshoz szükséges időt. Ebben a konkrét esetben a fák szekvenciája összefüggéseket talál a különböző ágak között, hogy a nagy információhalmazok könnyebben tanulmányozhatók legyenek.
A mi megközelítésünk ereje abban rejlik, hogy nagyon kevés feltételezést tesz a mögöttes adatokkal kapcsolatban, és képes modern és ősi DNS-mintákat is bevonni.
– tette hozzá Wohns, aki a fenti videóban tovább magyarázza munkájukat.
