A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a ZTF alkonyattól pirkadatig fénylik majd az égen, összfényessége pedig egy halvány csillagéval fog vetekedni, azaz sötét, fényszennyezéstől mentes égbolton szabad szemmel is megpillantható lesz.
Jó hír, hogy a fényszennyezett városokban is be lehet majd fogni: már egy kistávcsővel vagy binokulárral is látható lesz az üstökös.
Az üstökösök olyan fagyott gázokból, szilikátos anyagból és jégből álló kőzetdarabok, amelyek a Naprendszer külső régióiból, jellemzően az óriásbolygók, vagy távoli, meg nem pillantható égitestek gravitációs erőinek hatására bepördülnek a Nap közelébe – olvasható.
Vannak olyan üstökösök, amelyek emiatt kirepülnek a Naprendszerből, de a többség periodikus pályára áll, és különböző időközönként, de vissza-visszatér rendszerünk belső vidékeire. Méretük a száz métertől a több tíz kilométeres nagyságrendű átmérőig terjed.
Akármekkorák is, a Naphoz közeledve a sugárzás hatására a felszínükön levő fagyott gázok szublimálnak, és kialakul körülöttük egyfajta atmoszféra (ezt hívjuk kómának) később a még intenzívebb szublimáció a fagyott szilikátokból létrehoz egy kékesen derengő ioncsóvát és egy rendkívül hosszú és látványos porcsóvát, azaz egy üstököt.
A most elhúzó ZTF üstökös legutóbb körülbelül ötvenezer éve járt a Föld közelében, azaz elképzelhető, hogy utoljára a neandervölgyi ember látta – már ha észrevették, mivel lehetetlen rekonstruálni az akkori üstökös pályáját.
Hogyan, mikor és hol figyelhetjük meg?
A Földhöz legközelebb kerülve az északi pólus közelében, a Camelopardalis csillagképben lesz látható. Fényszennyezéstől mentes égbolt alatt a Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint próbáljuk meg szabad szemmel észlelni. Budapesten a Hármashatár-hegy az egyik legjobb választás, de ha otthonról próbálkoznánk, akkor vegyünk a kezünkbe egy binokulárt, és vadásszuk le ZTF-et.
Ráadásul február hatodikán az üstökös másfél fokra lesz az Auriga csillagkép legfényesebb csillagától, a Capellá-tól, ami szintén szép látvány lehet majd, hiszen Capella az északi égbolt egyik legfényesebb csillaga. Ráadásul február 10-ről 11-re virradó éjjelen a ZTF szintén másfél fokra közelíti meg a vörösen fénylő Marsot – ekkor már a fényes Hold sem zavarja megfigyelésünket.
