Hogyan lehetséges, hogy valaki egyik napról a másikra különös akcentussal kezd beszélni? Mitől lesz egy teljesen átlagos embernek megmagyarázhatatlan halszaga, amit semmivel nem képes elfedni? Az orvostudomány ma már szinte az összes létező betegségre képes valamilyen magyarázattal szolgálni, de akadnak olyan szindrómák, amelyek még a legfelkészültebb tudósokat is zavarba hozzák. Ezeket mutatjuk most be!
Önsörfőző-szindróma
Az életünk során a legtöbben megtapasztaljuk a másnaposságot: egy kiadós buli után másnap émelygéssel, enyhe hányingerrel és fejfájással ébredünk, amit aztán rengeteg vízzel és különböző módszerekkel próbálunk orvosolni.
Létezik azonban egy olyan különös bélrendszeri betegség, melynek során az illetőnek innia sem kell ahhoz, hogy lerészegedjen.
Még több érdekesség az emberi testről! Rekord: a világ legnagyobb agya kétszerese volt az átlagos méretnek
A tudósok ezt önsörfőző-szindrómának, esetleg részegségi betegségnek hívják. A folyamat során a szervezetben – általában a bélrendszerben – lévő élesztőgombák bizonyos kémiai folyamatok során a szénhidrátokat teljesen természetellenes módon alkohollá erjesztik. Ennek következtében az érintett személy vérében alkoholszint-emelkedés, majd részegség tapasztalható, anélkül, hogy ténylegesen ivott volna bármit is.
Idegenakcentus-szindróma
A különös állapotról szóló első feljegyzések 1907-ből származnak és azóta is mindössze alig száz embernél sikerült azonosítani ezt a nem mindennapi szindrómát. Az idegenakcentus-szindróma lényege az, hogy az adott személy beszéde egyik pillanatról a másikra megváltozik, amiből ő semmit, a környezet viszont annál többet érez.
Az érintettek teljesen más hangsúlyokkal, lassabban vagy gyorsabban, több beszédhibával kezdenek el kommunikálni.
A tünetek több okra vezethetők vissza: vannak, akiknél egy egyszerű fejsérülés okozza a szindrómát, másoknál stroke, esetleg neurológiai betegségek megjelenésekor jelentkezik a különös beszéd.
Halszag-szindróma
Az orvosi nyelven trimetilaminuriának nevezett genetikai betegség az egyik legritkább és egyben legkellemetlenebb tünetegyüttes, aminek alapvetően genetikai okai vannak. A rendellenesség alapja, hogy a szervezet egy enzim miatt nem tudja lebontani a szervezetben képződő trimetilamint, ami így a beteg minden testnedvéből, vizeletéből, verejtékből, de még a kilélegzett párából is árad.
Ebből fakadóan az érintett személynek egész egyszerűen döglött halra emlékeztető szaga lesz, amit semmivel nem képes elfedni.
A betegség rendkívül ritka és alapvetően egy öröklött genetikai mutáció, amit csak akkor örökölhet bárki, ha mindkét szülő magában hordozza a mutált géneket.
Ez is érdekelhet! Higany, emberi maradványok fogyasztása, kivéreztetés – 5 megdöbbentő középkori orvoslási módszer
Fatális familiáris inszomnia
A világ egyik legritkább betegsége olyannyira egyedülálló, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a világon mindössze harminc család életét érinti közvetlenül. Hosszabb-rövidebb ideig mindenkinek az életében jelentkezhet az álmatlanság, mint kellemetlen állapot, de a fatális familiáris inszomnia ennél sokkal komolyabb tünetegyüttessel jár.
A fatális famliláris inszomnia hónapok alatt végez a beteggel
Fotó: Shutterstock
Eleinte egyszerűen csak nehézzé válik az elalvás, amit sokan nem vesznek elég komolyan, épp ezért nem is fordulnak orvoshoz a tünettel. Csakhogy – az eddig dokumentált esetek alapján – az álmatlanság pár nap alatt állandósul és a beteg szó szerint képtelen lesz elaludni. Nem segítenek sem az altatók, sem más gyógyszerek, a szervezet pedig folyamatosan gyengül. A tudományos beszámolók szerint
a kezdeti tünetek után jellemzően 7-13 hónappal a betegek nagy többsége kómába esik és meghal.
Proteusz-szindróma
A rendkívül ritka genetikai rendellenességet először 1976-ban írták le és azóta sem diagnosztizáltak kétszáznál több személyt ezzel a szindrómával.
A legismertebb, Proteusz-szindrómában szenvedő ember Joseph Merrick volt, akit a világ csak Elefántemberként ismer
és akinek a történetét több film és könyv is feldolgozta.
Ezt is olvasd el! Az öt legnagyobb tévhit az emberi testtel kapcsolatban
A Proteusz-szindróma során megállíthatatlan sejtburjánzás kezdődik a szervezetben
Fotó: Getty Images
A különleges kórkép következményeként a betegek egyes sejtjei teljesen rendellenes módon burjánzani kezdenek, ami egy megállíthatatlan folyamat. A sejtburjánzás nem egyformán, de érintheti a bőrt, a csontokat, az izmokat, a zsír- és kötőszövetet, a vérereket és a nyirokrendszert is. A szöveti változások sosem szimmetrikusan jelennek meg, így a betegek általában csak a testük egyik oldalán tapasztalnak megnagyobbodott végtagokat, csontkinövéseket, legrosszabb esetben daganatokat.
