A két világháború között virágzott az art déco és a Bauhaus stílus is. Őket váltotta le a modernizmus a második világháborúval. Mi jellemzi ezeket a stílusokat és kik a képviselőik? Cikkünkben ezekre keressük a választ.
Az első világháborút követő időszakban kísérletezés, útkeresés jellemezte a magyar művészeket. Az 1920-as években indult útjának az az elképzelés, hogy egy lakberendezési tárgy tiszta és átlátszó kell legyen. Megjelentek a tömeggyártású, fémeket, ötvözeteket tartalmazó funkcionalista és konstruktivista bútorok is. Ebben az időszakban hatalmas viták alakultak ki a design hagyományos és modern követői között.
A Bauhaus 20. század eleji térhódításának köszönhetjük Magyarországon az anyagok, technikák olyan szintű átalakulását a lakberendezésben, amely paradigmaváltáshoz vezetett. 2019-ben, a Bauhaus 100 éves évfordulóján a Kepes Intézet szervezett kiállítást az 1920 és 1940 közti magyar designról, de 2012-ben az Iparművészeti Múzeum is megemlékezett a korszakról Art deco és modernizmus – Lakásművészet Magyarországon, 1920-1940 című kiállítása révén.
A Bauhaus nevével fémjelzett klasszikus modern egy olyan, az art déco időszaka alatt megjelenő irányzat, melynek keretein belül a magyar közízlést meghatározó eklektika és népies stílus is megjelenik. A Bauhaus a németországi Weimarból ered, térhódítása főként a 1919 és 1933 évek között számottevő. Képviselői közé tartozik Paul Klee és Wassily Kandinsky mellett Moholy-Nagy László is.
Mi az az art déco? A szó a francia art décoratif, vagyis díszítőművészet rövidítése. Az irányzat a második világháború előtti korszakból ered, világkörüli útjára az 1920-as években indult Franciaországból, de a harmincas években élte igazán virágkorát. Ez az első modern világstílus, amely a luxushoz kapcsolódik és amely a filmektől kezdve a festészeten át az építészetig minden művészeti ágra jelentős hatást gyakorolt.
Egyik ágazata a streamline modern, azaz az áramvonalas stílus, ezen kívül gyakran fényes felületek jellemezték. A nagy gazdasági világválság után visszafogottabb lett, a felhasznált anyagok között megjelent a króm, az acél és a műanyag is. A második világháborúval pedig helyét átvette a modernizmus, amely már mellőzte a díszítéseket és csak a funkcionalitásra törekedett.
Magyarországon ezt a korszakot jelképezi építészetben a Hajós Alfréd Uszoda például. A festészetben pedig Faragó Géza art déco plakátjai és Vaszary János, Gábor Jenő művei hordozzák leginkább a stílusjegyeket.
A 20-as és 40-es évek között kiemelendőek Breuer Marcell és Botnyik Sándor bútorai, valamint Pekáry István kárpitjai, melyek megjelentek a Kepes Intézet kiállításában is. Emellett Gádor István, Gorka Géza, Kovács Margit, Márkus Lili, Zilzer Hajnalka keramikusok munkái is óriási népszerűségnek örvendtek. A korszak meghatározó művészei voltak továbbá Kozma Lajos, Kaesz Gyula, Kovács Zsuzsa, Fränkel György, Kóródy György, Vágó Pál, Nagy Károly bútortervezők is.
Míg az art déco egy gazdagabb réteget célzott meg stílusával, a Bauhaus tömeggyártással mindenkinek elérhető designt akart teremteni. A Bauhausnak, amely egyszerűbb vonalakat, formákat, mintákat tartalmazott, több köze van a modernizmushoz, mi több, inspirálta a modernizmus, ami nagyon korán megjelent Németországban.
Az art déco végét a nagy gazdasági világválság jelentette, a Bauhausnak a náci uralom vetett véget politikai okokból, zsidó kötődése miatt. A modernizmus mindkét irányt áthatotta, majd egyszerre váltotta fel őket.
Cikkünk megjelenését az EON támogatta.
