Ezért nincs sütő a japán konyhákban
Egy japán tűzhely alatt gyakrabban találunk keskeny halsütőt, mint a nálunk megszokott, teljes méretű sütőt. A rizsfőzőnek eközben szinte magától értetődő helye van a pulton, a szekrények pedig tele vannak apró tálakkal és különböző méretű tányérokkal. A szokatlannak tűnő berendezés mögött olyan gasztronómiai kultúra áll, amely egészen más rendszer szerint építi fel a napi étkezéseket.
Sok japán otthonban teljesen hiába keresnénk a nálunk megszokott, nagyméretű sütőt. Ez persze nem jelenti azt, hogy a japánok ne készítenének pizzát, süteményt vagy más sült ételeket. A hagyományos sütő helyét gyakran egy kompakt, sütő- és grillfunkciós mikrohullámú készülék veszi át, amely melegítésre, grillezésre és sütésre egyaránt használható. A japán gyártók jelenlegi kínálatában is külön termékkategóriát alkotnak ezek a többfunkciós készülékek.
A különbség egyik alapvető oka a hely. A japán városi lakások konyhái gyakran kisebbek az európai vagy észak-amerikai otthonokban megszokottnál, ezért minden készüléknek pontosan meghatározott feladatot kell ellátnia. Egy ritkábban használt, nagy sütő jelentős helyet foglalna el, miközben ugyanazokat a feladatokat egy kisebb, többfunkciós gép is elvégezheti.
A konyha kialakítását viszont önmagában a négyzetméterek száma nem magyarázza. Legalább ilyen fontos, hogy a hagyományos japán otthoni főzés kevésbé épül sütőben készülő fogásokra. A párolás, a főzés, a grillezés és az olajban sütés jóval természetesebb része a mindennapoknak, ezért a konyhai eszközök is ezekhez a technikákhoz alkalmazkodtak. Miközben a nagy sütő sok háztartásból hiányzik, számos japán főzőlap alatt találunk keskeny, kihúzható grillrekeszt. Ezt elsősorban hal sütésére tervezték, de zöldséget, húst vagy akár pirítóst is készíthetnek benne.
A japán konyha valódi középpontja sokkal inkább a rizsfőző. Japánban a rizs hosszú ideje alapélelmiszer, és a hagyományos étkezés szerkezete is köré épül. Az icsidzsú szanszai, vagyis az „egy leves, három fogás” modelljében a rizs mellé egy leves, egy főfogás és két köret kerül. A többi étel pedig lényegében a főtt rizst egészíti ki.
A hagyományos japán étkezésben gyakran a rizs jelenti a kiindulópontot, amely mellé hal, hús, leves, savanyúság vagy zöldséges fogás kerülhet. A rizsfőző ezért nem egyszerűen egy újabb háztartási gép, sokkal inkább a mindennapi étkezés alapja.
A rizsre és több kisebb fogásra épülő étkezés azt is megmagyarázza, miért találunk ennyi különböző tálat és tányért a japán konyhákban. A rizs, a leves, a hal és a köretek általában külön edénybe kerülnek, miközben az asztali főzésnek is fontos szerepe van: a nabe (közös edényben főtt fogás), a jakiniku (asztali grillen sütött hús) vagy a takojaki (polippal töltött tésztagolyó) elkészítése gyakran maga is a közös étkezés része.
Olvasd el ezt is!