Wenceslao Moguel a mexikói forradalom idején került a felkelők közé. Az 1910-ben kirobbant felkelés eredetileg Porfirio Díaz több évtizedes uralma ellen indult, később azonban egymással is harcoló forradalmi csoportok és kormányerők küzdelmévé alakult. Az ország éveken át polgárháborús állapotban élt, és a foglyul ejtett katonákra sokszor súlyos megtorlás várt.
Moguel a lázadók oldalán harcolt. 1915-ben fogták el Yucatánban, miután egysége vereséget szenvedett a kormányerőkkel szemben. A foglyokat lázadónak, illetve árulónak tekintették, Moguelt pedig társaival együtt tárgyalás nélkül halálra ítélték.
A kivégzés során a foglyokat egymás után állították a kivégzőosztag elé. Amikor Moguelre került a sor, a katonák tüzet nyitottak rá, és több lövés érte a testét. Miután összeesett, egy tiszt odalépett hozzá, majd közvetlen közelről leadta a kegyelemlövést is.
A történet további részletei ezen a ponton már eltérnek. Egyes változatok szerint a katonák távozása után Moguel magához tért, majd súlyos sérülései ellenére elvonszolta magát egy közeli templomhoz. Más legendák úgy tartják, csak később vették észre, hogy még életben van, és ekkor kapott segítséget. A lövések maradandó sérüléseket okoztak az arcán és az állkapcsán, de felépült. Élete hátralévő részében jól látható hegek emlékeztettek arra, min ment keresztül.
Moguel túlélésének híre idővel egyre szélesebb körben terjedt. A történet végül Robert Ripleyhez, a Ripley’s Believe It or Not! alapítójához is eljutott, aki hihetetlennek tűnő, de dokumentált eseteket mutatott be műsoraiban. Moguel 1937-ben szerepelt Ripley rádióműsorában is. Ekkor vált szélesebb körben ismertté az „El Fusilado” név, amely nagyjából „a meglőtt” vagy „a kivégzett” jelentéssel fordítható. A férfi később visszatért Mexikóba, és 1976-ban halt meg. Több mint hat évtizeddel élte túl azt a napot, amikor egy kivégzőosztag halottnak hitte.
Olvasd el ezt is!