Újabb döbbenetes felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp: ősrégi galaxist talált ott, ahol nem számítottak rá a tudósok.
Minél távolabbi objektumokat vizsgálnak az űrkutatók, annál régebbi múltba nyernek betekintést. Az „időutazást” az teszi lehetővé, hogy a fény terjedési sebessége véges. Ugyanez a jelenség áll a mögött a közismert tény mögött, hogy ha esténként felpillantunk az égboltra, olyan csillagokat is láthatunk, amelyek már nem léteznek.
Ez is érdekelhet: Minden eddigi ismeretünket felülírhatja ez a Tejútrendszer-szerű galaxis
Ha tehát egy űrteleszkóp az univerzum nagyon távoli szegleteit vizsgálja, akkor logikusan nagyon „fiatal”, az univerzumunk korai szakaszában keletkezett objektumokat kaphat lencsevégre.
Nem csoda, hogy nagyon meglepődtek a kutatók, akik nemrég egy nagyon távoli, mégis „öreg” galaxist fedeztek fel, írja az IFLScience.
Illusztráció.
UnsplashA galaxis, mely a ZF-UDS-7329 nevet kapta, 11,5 milliárd fényévnyire található Földünktől. Becslések szerint a hozzá tartozó csillagok tömege legalább kétszer akkora, mint a mi Tejútrendszerünké. Csakhogy utóbbi évmilliárdok alatt vált ilyen hatalmassá – vajon az újonnan felfedezett galaxis hogyan érte el ezt a hatalmas kiterjedést ilyen „rövid” idő (értsd: néhány százmillió év) alatt?
Ez a legnagyobb alvó óriás, amely ilyen mélyen található az univerzumban. Az univerzumról alkotott fogalmaink határai kitolódnak a felfedezésünk hatására. A fő kérdés mostantól az, hogy miként tudtak ezek a galaxisok ilyen korán kialakulni, valamint hogy miért nem keletkeztek később további csillagok bennük
– mondja Dr. Themiya Nanayakkara, a tanulmány társszerzője, a Swinburne University of Technology kutatója.
A tudósok már hét éve „üldözik” a szóban forgó galaxist, de a Földünkön található űrteleszkópokkal nem tudták minden kétséget kizáróan bizonyítani annak létezését. Végül a James Webb segítségével tudták igazolni feltevéseiket.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Akár idegen csillagrendszerekből érkezett objektumok is keringhetnek körülöttünk
A ZF-UDS-7329 a tudomány korábbi állása szerint nem jöhetett volna létre: eddig úgy vélték, az univerzum ezen korai szakaszában még túl kevés volt a sötét anyag ekkora galaxisok keletkezéséhez.
Ráadásul nem ez az első „lehetetlen” galaxis, amit felfedeztek.
Úgy tűnik, át kell gondolnunk mindazt, amit a galaxisok létrejöttéről tudunk.
