A csillagászok azt találták, hogy az idegen csillagrendszerekből származó objektumokat akár a Föld gravitációja is befoghatja, ami miatt akár több millió évig is a bolygónk körül keringenének. A május 17-én közzétett új tanulmány szerint azonban a legtöbb ilyen objektum valószínűleg túl kicsi lenne ahhoz, hogy a jelenlegi teleszkópokkal észlelni lehessen – és nem is feltétlen biztos, hogy „idegen betolakodók" keringenek körülöttünk.
A kutatók szerint a Naprendszeren kívüli csillagközi térből belépő objektum a Jupiterhez közeli áthaladás következtében kötött pályára szorulnak a Nap körül, de elkezdték vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezek közül néhányan a közelünkben kötnek ki, és földközeli objektumokká (NEO-k) válnak – számol be a tanulmányról a LiveScience.
A „csillagközi betolakodók" – ahogy a kutatócsoport nevezi őket – valószínűleg jeges kőzet formájában lehetne a Föld körül, de a szerzők nem zárják ki annak lehetőségét sem, hogy intelligens idegenek által készített objektumok is a kiköthetnek a Naprendszerünkben.
Behatolók a Naprendszerünkben?
A tanulmány társszerzője egyébként Avi Loeb, a Harvard Egyetem fizikaprofesszora, akinek már szinte a mániája lett a 2017-ben felfedezett ’Oumuamua nevű objektum, ami a furcsa, a Naprendszerünkben nem megszokott szivar alakja miatt felkeltette a csillagászok érdeklődését: Loeb egyenesen azt gondolja, hogy az 'Oumuamua egy idegen űrhajó lehet.
Ez is érdekelhet: UFO-észlelések: furcsa megállapításra jutott a Harvard és a Pentagon tudósa
Miután a tudósok tovább figyelték a 400 méter hosszú űrsziklát, arra a következtetésre jutottak, hogy a Naprendszerrel való véletlen találkozása előtt több százmillió éven át kóborolt galaxisunkban, egyetlen csillagrendszerhez sem kötődve.
A felfedezés után megszaporodtak a csillagközi objektumokat kereső kutatások, majd 2019-ben felfedezték a Boriszov nevű kóbor üstököst is, amely szintén a Naprendszeren kívülről származó jég és por borította objektum.
Illusztráció az 'Oumuamua objektumról
Shutterstock
Sem az 'Oumuamua, sem a Boriszov nem kötődik a Naphoz, ami azt jelenti, hogy mindkét objektum véletlenszerűen hagyja el a Naprendszert, mint ahogyan belépett abba – az Oumuamua már egészen a Neptunusz pályáján túlra jutott. A tanulmány szerzői azt vizsgálták, hogy más csillagközi égitesteket is megfoghat-e a Nap, vagy akár a bolygók gravitációja, ami miatt az objektumoknak „muszáj" lesz a Naprendszerben maradni.
Ezt korábban a Nap és a Jupiter esetében vizsgálták, az új tanulmányban azonban a kutatók azt elemezték, hogy a Föld is képes lenne-e befogni a csillagközi látogatókat, és NEO-ként megtartani őket.
A kutatócsoport szimulációk segítségével megállapította, hogy valóban lehetséges, hogy a Föld időszakosan befogja a pályáján keringő csillagközi objektumokat. A hatás azonban csekély a Jupiteréhez képest, amely nagyjából ezerszer hatékonyabb befogásukban, mint a Föld.
A kutatók továbbá megállapították, hogy a Föld gravitációja által elkapott objektumok instabilak lennének, és rövidebb ideig maradnának életben bolygónk körül, mint a jelenleg ismert NEO-k. Végül ezeket az objektumokat a többi bolygóval vagy a Nappal való kölcsönhatás megzavarná, és ugyanúgy kilökődnének a Naprendszerből, mint ahogyan egykor a származási bolygórendszerükből is kilökték őket.
Loeb kifejtette, hogy bár a csapat nem állítja, hogy jelenleg csillagközi objektumok keringenek a Föld körül, a csillagászoknak továbbra is ellenőrizniük kell ezt a lehetőséget – írják. A hamarosan épülő Vera C. Rubin Obszervatórium pedig – amely 2024 augusztusában áll működésbe – segíthet ebben a keresésben.