Ókori egyiptomi rendfenntartók használhatták ezt a 3300 éves sípot

A sípot még 2008-ban találta meg az Amarna-projekt régészcsoportja, ám csak nemrég vizsgálták meg részletesen. A kutatásban részt vevő Michelle Langley, az ausztrál Griffith Egyetem régésze szerint a lelet „nagyon egyszerűnek tűnik”, mégis rendkívül egyedi: a csontdarabba egyetlen lyukat fúrtak, mérete pedig pont olyan, hogy kényelmesen elférjen a tenyérben. Kísérletként a csapat egy friss tehéncsontból másolatot készített, amit kipróbálva rájöttek, hogy a tárgy tökéletesen alkalmas sípolásra.

A várost, ahonnan a kezdetleges síp előkerült, maga Ehnaton fáraó alapította – ő volt az az uralkodó, aki szakított a hagyományos többistenhittel, és egyedül Aton, a napkorong tiszteletét engedélyezte. Akhetaten azonban mindössze 15 évig létezett, majd a fáraó halála után elhagyták, Tutanhamon idején pedig visszaállt a régi vallási rendszer.

A régészek szerint Akhetaten környékén őrhelyek és ellenőrzőpontok működhettek, amelyek feladata az volt, hogy szigorúan szabályozzák, ki léphet be a szent sírépítkezésekhez. A most megtalált síp is egy ilyen pont közelében feküdt, ezért valószínű, hogy egy őr vagy valamilyen rendfenntartó személy eszköze volt.

Az ókori forrásokból tudjuk, hogy Egyiptomban a medjay nevű elit egységek látták el a rendfenntartó feladatokat, akik katonai jártasságukról voltak híresek. A 2008-ban megtalált síp tehát nemcsak egy kezdetleges hangszer, hanem közvetett bizonyíték arra nézve is, hogyan működött az őrség a fáraó városában. Langley szerint a csontsíp már csak azért is különösen fontos, mert miközben az egyiptomi kutatás fókuszában hagyományosan a fáraók és monumentális építményeik állnak, az ilyen tárgyak az átlagemberek mindennapjaiba engednek bepillantást.

(Forrás: Live Science)